İzmir az egyik legrégebbi város aaz [[FöldköziÉgei-tenger]] partján. Egészen a közelmúltig a tudósok úgy vélték, hogy a várost i. e. a [[I. e. 3. évezred|3. évezredben]] alapították egy kis dombon (amely valószínűleg abban az időben sziget volt) az İzmiri-öböl legészakibb csücskében (a mai Bayraklı, Karşıyaka területén). A területen kialakult kultúra [[Trója|Trójával]] egyenrangú fejlettségű volt. A legutóbbi, [[2004]]-es feltárások során felszínre került két sírdomb (höyük), Yeşilova és Yassıtepe, melyek jóval délebbre találhatóak a feltételezett ősi várostól, a bornovai síkságon. A mai napig is tartó ásatásokat az izmiri Ege Egyetem régésze, Zafer Derin professzor vezeti, aki a leletek alapján a település alapításának időpontját három évezreddel korábbra helyezi. A feltárt sírdomb három rétegre oszlik, az első, legfelső réteg [[Római Birodalom|római]] és [[Bizánci Birodalom|bizánci]] kultúra jelenlétéről tanúskodik, a második réteg [[rézkor]]i, a harmadik pedig [[újkőkor]]i település nyomait tartalmazza, Kr. e. 6500 és Kr. e. 4000 között. Később, amikor a tenger visszahúzódott, a területet temetőként használták (a sírokban Kr. e. 3000 környékéről származó tárgyakat találtak).<ref>[http://www.yesilova.ege.edu.tr Yeşilova oldala] (török-angol)</ref>
A Myrrha nevű települést, mely később Szmirna magját alkotta, északabbra, a Bayraklı dombon alapították i. e. a harmadik évezredben, valószínűleg az İzmiri-öbölbe folyó öt patak (Bornova, Laka, Manda, Arap, Meles) termékeny hordaléka miatt. (A Tepekule dombon található minta szőlőskertnek köszönhetően, mely az İzmiri Bor- és Sörgyár tulajdona, a terület épen maradt és az [[1960-as évek]]ben megkezdődhettek az ásatások Ekrem Akurgal vezetésével.)
