„Százférfiak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiegészítés a megadott forrás alapján
21. sor:
 
== Hatásköre ==
A százférfiak helyhatósági rendeleteket alkottak a város igazgatásával és belső életével kapcsolatban; tételesen ismert első szabályrendeletük 1537-ből maradt fenn, a város függőpecsétjéval ellátott oklevélen. Gyűléseikről jegyzőkönyvet vezettek, ezek 1557-től ismertek. Határozatait a szűkebb tanács (esküdtek) köteles volt végrehajtani. Amennyiben a bíró vétett a város szabályai ellen, a város ügyvédje a százférfiak és a város közönsége nevében emelt vádat ellene. A százférfiak 1559. április 18-i határozata értelmében a város rendeletei ellen vétő tisztségviselőket (bíró, esküdtek, centumpáterek) végérvényesen eltávolították a testületből. A rendeletek szabályozták az ipart, a kereskedelmet és az árakat, a város belső rendjét és külső védelmét, az egyes társadalmi csoportok számára engedélyezett viseletet, de az egyházak és oktatás ügyeibe is volt beleszólásuk. A város vagyonának felhasználásáról is dönthettek.<ref>Jakab 1870: I. 567., 619., II. 76–77., 83–84., 95., 101–102., 106–107; 119–120., 142; Kiss 1996: 218–219; Kiss 1997; Kovács 2008: 46.</ref>
 
Egyes esetekben felülbírálták a bíró és az esküdtek döntését. 1557-ben például, amikor a bíró és az esküdtek megbízták [[Heltai Gáspár]] plébánost a városi fürdőház építésével és napszámosokat ígértek neki, ezt a százférfiak úgy módosították, hogy a város polgárai nem kötelesek munkásokat biztosítani, a munkában való részvétel egyéni döntés alapján történjen.<ref>Jakab 1870: II. 113.</ref>