„Jiskra János” változatai közötti eltérés

 

 

== Erzsébet királyné szolgálatában ==

Ifjúkorában távoli országokban, többek közt [[Itália|Itáliában]] is katonáskodott. [[Magyar Királyság|Magyarország]]ra [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] uralkodása alatt került, ahol neki és utódjának, [[Albert magyar király|Albert]] királynak szolgált. Albert özvegye, [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] [[1440]] májusában fiának, [[V. László magyar király|V. László]]nak [[Székesfehérvár]]ott történt megkoronázása után [[Győr]]be ment és odahívatta cseh zsoldosaival Jiskrát is. Innen a koronával Jiskra kíséretében vonult [[Pozsony]]ba. Ettől fogva Jiskra, akit az özvegy királyné a bányavárosok és [[Kassa]] főkapitányává tett, és [[Zólyom]] várával ajándékozott meg, szilárd következetességgel a rendek választotta [[I. Ulászló magyar király|Ulászló]] lengyel királlyal szemben Erzsébet és a kis V. László híve maradt. A [[husziták]]ra jellemző harcmodorával rövid idő után elfoglalta [[Lőcse|Lőcsét]], [[Bártfa|Bártfát]], [[Körmöcbánya|Körmöcbányát]], [[Selmecbánya|Selmecet]], [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]t és [[Késmárk]]ot. A kis László király nevére arany- és ezüstpénzeket [[Pénzverés|veretett]], hadmozdulataival megszakította Ulászló összeköttetését [[Lengyelország]]gal. Emberei az egész [[Felvidék]]en kis méretű várakat építettek, melyek a vidéket ellenőrizték és az ellenséges támadásokkal szemben védelmül szolgáltak. A parasztokra adót és sarcot vetett ki. A várak alatt békés [[csehek|cseh]] és [[morvák|morva]] iparosok is letelepedtek. Jiskra Erzsébet életében sikerrel védelmezte [[Felső-Magyarország]]ot Ulászlónak és vezéreinek, különösen Perényi Jánosnak és Miklósnak támadásaival szemben.

 

== A Felvidék ura ==

Amikor a már-már békére hajló Erzsébet [[1442]]-ben elhalálozott, Jiskra kijelentette, hogy örökös királyának adott szavát nem szegi meg és a hatalmában levő városokkal egyezséget kötött, hogy ezentúl is V. László pártján maradnak. Az [[1444]] áprilisában tartott országgyűlésre, a belső béke helyreállítására a Lászlót pártoló urak és városok képviselőivel együtt őt is meghívták és ott heves viselkedésével az ellenséges rendekkel szemben életét is veszélyeztetve állt ki László mellett. A bajt megelőzve Ulászló nagylelkűen álruhában Győrbe szöktette. Ebben az évben [[Bécs]]ben is járt és a [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] császár udvarában élő V. Lászlónál tisztelgett. [[1445]] májusában Jiskrát, aki az ország kereskedelmének a kassai lengyel-magyar fegyverszünet létrehozásával nagy szolgálatot tett, a Felvidék egyik főkapitányává nevezték ki. Amikor az [[1446]] elején hozott törvények ezt a tisztséget eltörölték, Jiskra továbbra is megtartotta a főkapitányi címet és hatalmat. Cseh zsoldosai pedig, neki sem engedelmeskedve, a [[Szepesség]]ben és [[Sáros vármegye|Sáros megyében]] testvérek (bratri) név alatt garázdálkodtak és a papokat huszita szertartásaikra kényszerítették. Az [[1449]]. évi pünkösdi országgyűlés elhatározta, hogy a cseheket meg kell támadni. Sikertelen apróbb csatározások után a makacs Jiskra ellen maga [[Hunyadi János]] vonult harcba. A harc eredményeként [[1450]] márciusában [[Mezőkövesd]]en Hunyadi és Jiskra jelenlétében tartott béketárgyaláson megállapították a béke föltételeit. Kassa, Lőcse, Eperjes, Bártfa, Körmöc, Selmec és Zólyom Jiskra birtokában maradt, több cseh csapat pedig kisebb-nagyobb pénzösszeg fejében elhagyta az országot. Hogy a békét még jobban megszilárdítsa, Hunyadi özvegy húgát Jiskrának ígérte feleségül. A békekötés ellenére azonban a zsoldosvezér később mégsem ismerte el a kormányzó hatalmát, magát László főkapitányának nevezte, pénzt veretett és kiváltságokat osztogatott. Újabb huszita csapatokat hívott az országba, [[Losonc]] mellett megerősített egy kolostort, onnan zsarolta a vidéket. A rablófészkeket szorongató Hunyadi Jánost is legyőzte és a hasztalanul ostromolt Eger kivételével egész Felső-Magyarországot hatalma alá hajtotta. Hunyadi újabb támadására azonban Jiskra is békét kötni kényszerült és a kormánynak és a törvényeknek engedelmességet fogadott. Az [[1452]]. évi pozsonyi országgyűlésen azonban meg sem jelent ezért újra elítélték. Kassát, Lőcsét, Bártfát az iránta való hűség alól feloldották és [[Cillei Ulrik]]ot bizták meg a városok védelmével. Jiskra nemsokára egy időre el is hagyta az országot.

 

== A Hunyadiak ellen, majd Mátyás szolgálatában ==

 

==Forrás==