Wikipédia

„Feledy Gyula” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
Feledy Gyula apja [[Ajnácska|Ajnácskán]] ([[Szlovákia]]) született, kőfaragó majd bányász volt. Az [[első világháború]] után Sajószentpéteren telepedtek le, itt született Gyula. Apja korai halála után a két fiú (nagyobbik bátyja 18 évvel volt idősebb tőle, egyébként öten voltak testvérek) is a bányánál volt kénytelen munkát vállalni. Gyula sokat rajzolt otthon, bányászokat, házakat, a környezetét. A polgári iskolát Miskolcon végezte, további tanulmányaiban a [[Második világháború|háború]] akadályozta. Amikor 1946-ban meghallotta a rádióban, hogy a [[Népi Kollégiumok Országos Szövetsége|NÉKOSZ]] és a Derkovits Gyula Képzőművészeti Kollégium felvételt hirdet, beküldte három rajzát. Behívták, felvették. Ezzel párhuzamosan középiskolai tanulmányokat is végzett, a Barnabás Gimnáziumban érettségizett le – a bányász szakszervezettől kapott havi 100 [[Magyar pengő|pengő]] segítségével. A Kollégiumot [[Kmetty János]] és [[Beck András (szobrász)|Beck András]] alapította, a tanárok [[Rabinovszky Máriusz]], [[Kállai Ernő (művészeti író)|Kállai Ernő]], [[Bortnyik Sándor]], [[Medgyessy Ferenc]] voltak, de még [[Major Tamás]] is tartott nekik beszédgyakorlatokat. [[Rajk László]] is gyakran látogatta őket, mert Beck felesége volt a titkárnője. Tehetséges társaság jött össze ebben az iskolában, például [[Würtz Ádám]] és Mészáros Dezső. A Kollégiumot azonban néhány év után – összefüggésben a [[Rajk László|a Rajk-perrel]] – megszüntették, a tanárokat és a hallgatókat, így őt is, átirányították a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolára]].
 
A Főiskolán Szőnyi István osztályába került, de gyakran átjárt Pór Bertalanhoz is. 1948-ban végzett festő szakon, mesterei – összefoglalóan – [[Koffán Károly]], [[Pór Bertalan]], [[Kmetty János]], [[Szőnyi István]] és [[Hincz Gyula]] voltak. Már a Főiskolán elhatározta, hogy tanulmányait külföldön, [[Párizs]]ban vagy [[Róma|Rómában]] folytatja. A [[Collegium Hungaricum (Róma)|római Collegium Hungaricum]] pályázatát el is nyerte, de 1949-ben a politikai helyzet megváltozása miatt ezkiutazása már nem volt lehetséges. Így került egy állami ösztöndíj révén [[Krakkó]]ba, a Képzőművészeti Akadémiára. [[Lengyelország]]ot mindig is második hazájának tekintette, felesége, Szabina is lengyel, első lánya, Ágnes is ott (kisebbik lánya, Zsuzsanna már Miskolcon) született. Krakkóban Taranczewski és Fedkowycz festő osztályában tanult, majd Andrzej Jurkiewicz és Konrad Srzedniczki mellett megismerkedett a sokszorosító grafikával. Lengyelországban 1953-ban végzett. A grafika lehetőségei annyira megfogták, hogy a grafika, a [[rajz]], a [[rézkarc]], a [[litográfia]] egész életművében meghatározó maradt. A hazai kiállításokon még Krakkóból részt vett: 1951-ben a II. Képzőművészeti Kiállításon [[Ady Endre|Ady]]- és [[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]]-illusztrációkkal, majd 1952-ben a Tavaszi Tárlaton bemutatta azokat a sport témájú litográfiákat, amelyekkel a [[1952. évi nyári olimpiai játékok|helsinki szellemi olimpián]] nyert díjat. AAz 1952-es III. Képzőművészeti Kiállításon (1952) mutatta be ''Mama'' című munkáját, amelyben nehéz nem észrevenni [[József Attila]] hatását.
 
[[Fájl:Feledy_04.jpg|bélyegkép|Kiállításrészlet, Feledy-ház, Miskolc, 2009]]
HazatérveHazatérése után a főiskolára hívták tanítani, főleg a litográfia oktatására. Nem érezte jól magát a [[Budapest|fővárosban]], ezért 1955-ben [[Miskolc]]ra költözött, ahol [[Kondor Béla|Kondor Bélával]] – aki tanítványa is volt –, [[Csohány Kálmán]]nal, [[Lenkey Zoltán]]nal, [[Kass János]]sal, [[Reich Károly|Reich Károllyal]] és másokkal megalakította a ''Miskolci Grafikai Műhely''t. Miskolcon már a háború előtt is működött művésztelep, a grafikai műhely ezt a hagyományt folytatva, annak épületében munkálkodott. Noha az országban egyre erősebb volt a művészetben is a voluntarizmus hatása, a város szabadabb légkört biztosított a művészek tevékenységéhez, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar grafika fejlődjöngyors fejlődésnek induljon, és rövidesen nemzetközi szintre emelkedjen.
 
Feledy Gyula 1955-ben megkapta a frissen létrehozott [[Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj|Derkovits-ösztöndíjat]], 1958-ban pedig beválasztották a [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége]] elnökségébe. Kezdeményezésére megvalósult – először [[Budapest]]en kívül – az Országos Képzőművészeti Kiállítás, és ebből nőtt ki az Országos grafikai biennálék (legutóbb triennálévá módosult) sorozata. Az első Biennále 1961-ben volt, s mivel a városnak nem volt megfelelő kiállítóhelye, a [[Miskolci Nemzeti Színház]] társalgóiban rendezték meg. Az 1965-ös, [[Országos grafikai biennále#III. Miskolci országos grafikai biennále|III. Országos grafikai biennále]] nagydíját Feledy Gyula kapta. 2000-ben – Feledy, [[Bodonyi Csaba]] építész, [[Dobrik István]] művészettörténész, [[Kabdebó Lóránt]] irodalomtörténész, [[Petneki Áron]] művelődéstörténész és [[Selmeczi György (zeneszerző)|Selmeczi György]] zeneszerző – megalapították a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] Miskolcimiskolci Területiterületi Csoportjátcsoportját, amelynek a vezetőjévé is megválasztották.<ref>{{cite web|url=http://www.szimamiskolc.hu/|title=A megalakulásról|accessdate=2010-01-08|author=Filip Gabriella}}</ref>
 
1989-ben Miskolc egy, a belváros hangulatos részén található épületet bocsátott rendelkezésére ([[Deák tér (Miskolc)|Deák tér]] 3.). A barokk jellegű műemléket a 19. század végén alakították át a görög kereskedőkompánia telkén álló magtárból lakóházzá, és ebben rendezték be a művész állandó kiállítását. Az épület a [[Miskolci Galéria]] kezelésében van, és ''Feledy-ház'' néven ismert.
 
Művei számos közgyűjteményben megtalálhatók: Fővárosi Képtár, miskolci [[Herman Ottó Múzeum]], [[Magyar Nemzeti Galéria]], [[Miskolci Galéria]], békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Petőfi Irodalmi Múzeum]].<ref>{{cite book|author=Bekes Dezső|title= Sajószentpéterről indult. Bányászhagyományok Borsodban|publisher=Bekes és Társa|location=Miskolc|year=2005|pages=28–29}}</ref><ref>{{cite book|editor=Jószay ZsolnéZsoltné|title=Miskolci művészek|publisher=II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár|location=Miskolc|year=1997|pages=11}}</ref><ref>{{cite book|author=Karosi Imre|title=Beszélgetés Feledy Gyula képzőművésszel arról, amit fontosnak tart. – In: Dobrik István szerk.: Feledy Gyula|publisher=Szépmesterségek Alapítvány – Miskolci Galéria|location=Miskolc|year=2008|pages=12–15|id=ISBN 978-963-88042-1-1}}</ref><ref>{{cite book|author=Varga Rudolf|title=Üzenet a jövőnek. Feledy Gyula. – In: Dobrik István szerk.: Feledy Gyula|publisher=Szépmesterségek Alapítvány – Miskolci Galéria|location=Miskolc|year=2008|pages=16–24|id=ISBN 978-963-88042-1-1}}</ref><ref name="B.Varga">{{cite book|editor=B. Varga Sándor|title=Művész életrajzok: kortárs magyar képzőművészek|publisher=Képcsarnok|location=Budapest|year=1985|id=ISBN 963-02-4037-8}}</ref><ref>{{cite book|author=Láncz Sándor|title=Feledy Gyula|publisher=Képzőművészeti Alap|location=Budapest|year=1983|pages=7–8}}</ref>
 
== Művészete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Feledy_Gyula”