„Énekek éneke” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
== A szerző ==
 
[[Salamon zsidó király|Salamon]] király – a hagyomány szerint – énekeket is szerzett (1Kir 5,12). A dalok a vőlegényt királynak és Salamonnak nevezik.
 
== Tartalma ==
 
Harminc szerelmi énekből álló gyűjtemény, amely a vőlegény és menyasszony egymás iránti szerelmét hirdetik: együtt vannak, majd elválnak, keresik majd megtalálják egymást. A dalok egy részében a menyasszony beszél szerelme utáni vágyakozásáról és összetartozásukról, és leírja a vőlegény külsejét (12 ének), más részeknél a vőlegény énekli meg jegyese szépségét, szerelmén érzett örömét (8 ének). Körülbelül hat dalban pedig a jegyesek felváltva dicsérik egymást.
Ezen kívül megszólal a kar is (Jeruzsálem lányai).
 
== Története ==
 
Bizonyosnak látszik, hogy a fogság után alakult ki, valószínűleg a hellenista korban (Kr. e. 3. század). Erről tanúskodik a műben egy perzsa és egy görög kölcsönszó. Keletkezésük helye [[Jeruzsálem]] lehetett. Nem kizárható, hogy egyes dalok régebbi eredetűek. A művet felvették a zsidó kánonba, bár Kr. u. 2. században felmerült a kétely, helyes volt-e ide sorolni, de a hagyományokra való tekintettel végül megmaradt a szent szövegek között, sőt a Kr. u. 8. századtól húsvét ünnepén olvassák.
 
== Helye a Szentírásokban ==
 
* A [[Septuaginta|Szeptuagintában]] [[a prédikátor könyve]] után szerepel.
* A [[Vulgata|Vulgátában]] a két salamoni mű közé helyezték.
22 ⟶ 18 sor:
 
== Értelmezése ==
 
Az értelmezők egy része szerint a szöveg eredetileg is allegorikus jelentéssel bírt, míg mások szerint a dalok eredetileg valóban szerelmes, lakodalmi énekek voltak.
 
29 ⟶ 24 sor:
* Az értelmezők másik csoportja az ''Énekek énekét'' szó szerint értelmezi. Közülük egyesek szerint daljátékról van szó, amely az emberi hűséget és összetartozást énekli meg. Mások egyszerű házasságkötési dalgyűjteménynek tekintik. Ismét mások a profán szöveget a Ter 2,23-24 alapján, mintegy annak kommentárjaként értelmezik.<ref>Bevezetés az Énekek énekéhez. In: Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007. 684-685. </ref>
 
== ForrásForrások ==
{{források}}
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=22&fejezet=1&o1=1&o2=2&o3=3 Énekek éneke – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia)], immanuel.hu/biblia/biblia.php