„U–2” változatai közötti eltérés

A nagy repülési magasság miatt a pilótának gyakorlatilag [[űrhajó]]s [[űrruha|szkafanderbe]] kell öltöznie. A 21&nbsp;000 méteres magasság alacsony légnyomásán az emberi testnedvek felforrnak. A földön felszállás előtt a szkafanderes pilótának különleges épületben kellettkell tartózkodnia. Az épület és a repülőgép között a pilóta kis bőröndben hordozza magával a levegőztető berendezéshez szükséges [[oxigén]]t.<!-- tiszta oxigént lélegzett be a repülés alatt? - misibacsi -->

A nagy felületű szárnyakkal a gép motoros vitorlázórepülő lett. A géppel hihetetlenül nehéz volt repülni, és nagyon nehezen lehetettlehet vele leszállni. Az extrém magasság miatt a gépnek egy rendkívül keskeny sebességhatárokon belül kellettkell repülnie – egy általános küldetés több mint 90%-a során a repülőnek egy mindössze ±4&nbsp;km/h-ás sebességtartományon belül kellettkell maradnia. Ha túl gyorsan mentmegy, akkor veszélyesen megközelítettemegközelíti a [[hangsebesség]]-közeli, [[Mach-szám#Nagy sebességű áramlás testek körül|transzszonikus tartomány]]t, ahol a gép egyes részei már hangsebesség felett, míg mások alatta repültekrepülnek. Az ekkor fellépő heves vibráció szétszakíthattaszétszakíthatja a gépet. Ha viszont túl lassan mentmegy, akkor a ritka levegőben felborultfelborul a szárnyak felett áramló levegő örvénylése, a gép [[átesés|átesettátesik]] és dugóhúzóba zuhantzuhan, ahol szintén szétszakadhatottszétszakadhat. A pilóták ezt a keskeny sebességtartományt csak „coffin corner”-nek, azaz „koporsósarok”-nak hívtákhívják.