„II. Assur-nászir-apli” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
43. sor:
Ekkoriban alakult ki a zsákmányszerző hadjáratokat felváltó újasszír hódítási [[stratégia]], amely az alábbiakban foglalható össze: a józan megfontolásból [[adó]]zó kis szomszédokat engedetlenség esetén az elsöprő erejű asszír haderő megtámadta, és vagy engedelmes helyieket helyezett az ellenséges uralkodók helyére, vagy betagozta a birodalomba. ([[Szúhu]] Eufrátesz menti városát például feliratával ellentétben valószínűleg nem igázta le, ennek ellenére az adót fizetett neki.)
 
Erre az időszakra egyébként az jellemző, hogy Asszíria a fontos, elsősorban folyóvölgyekben fekvő [[kereskedelem|kereskedelmi]] csomópontokat hódította meg (ún. [[network-birodalom]]).
 
A szárazföldi kereskedelem néhány évtizeddel korábban kezdődő fellendülése következtében az Asszíriához legközelebb eső kereskedelmi rendszer szárazföldi és folyami útjai az Eufrátesz középső folyása (Szúhu, Hindánu, Laqe tartományok) mentén futottak össze. Itt alapított a király egy új kereskedővárost ''Kár-Assur-nászir-apli'' néven, amely névben az akkád ''káru'' („rakpart, kereskedelmi telep”) szó rejlik. {{refhely|Vér: Távolsági Újasszír}}
 
II. Assur-nászir-apli nevéhez hadügyi újítások is fűződnek. Az ő idején jelent meg független fegyvernemként a [[lovasság]] – igaz, ekkor még pusztán felderítő szerepre kárhoztatva. Ebben az időben állították fel az első műszaki, utász- és árkászalakulatokat, hogy megkönnyítsék a sereg vonulását és az ostromokat. Mindez az erős gazdasági hátországgal párosulva a kor legmodernebb, gyakorlatilag legyőzhetetlen seregévé tette az újasszír haderőt, ami tehetséges hadvezérek vezetése alatt megállíthatatlanul folytatta a terjeszkedést. {{refhely|Dezső:Asszír lovasság}}