Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A fővárosban azonban éppen olyan hírek terjedtek el, hogy meg akarják ölni János nagymestert. Lisszabon népe fellázadt, és bár a nagymesternek sikerült a lázongókat lecsillapítani, a kasztíliaiak pártján álló Martinho Anes lisszaboni püspököt a lázadók megölték.
 
Eleonóra, a történtek miatt, 1384. januárban elhagyta Lisszabont. Előtte körlevélben azt ígérte, azt fogja írni I. Jánosnak, hogy ne jöjjön Portugáliába. A régensnő a valóságban pont ezzel ellentétesen cselekedett: Azt kérte a vejétől, jöjjön Portugáliába. 1384. januárban I. János valóban hadseregével már Portugália ellen indult, Santarémnél találkozott Eleonórával. I. János, azzal az ürüggyel, hogy a régensnő népszerűtlen hazájában, és emiatt neki, valamint feleségének, Beatrixnek kell az uralmat átvenni, Eleonórát tisztes őrizetbe vette. (I. János később Kasztíliában fogságba vetette a régensnőt, mert konspirált ellene; Eleonóra ottfogságban is halt meg. <ref>Eleonóra Alonso Enríquezzel (1354 – 1429), és féltestvérével, Pedro Enríquezzel (1355 körül – 1400) szervezkedett a kasztíliai király ellen. Ők I. János unokaöccsei voltak; mind a ketten II. Henrik ikertestvérének, az 1358-ban meggyilkolt Fadríque Alfonsónak (1334 /1333?/ - 1358) a fiai. A fivérek el is menekültek Franciaországba, de még I. János életében visszajöhettek Kasztíliába. Alonso Enríquez 1405-ben Kasztília admirálisa, Pedro Enríquez 1393-ban „Condestable de Castilla”, azaz, Kasztília fő-hadparancsnoka lett.</ref>
 
Portugáliában azonban szinte általános ellenállás bontakozott ki a kasztíliaiak ellen. 1384. április 6-án, az Atoleiros mellett vívott csatában, a Nuno Álvares Pereira vezette portugál sereg legyőzött egy kasztíliai sereget, amelyet Fernándo Sánchez de Tovar, valamint Pedro Álvares Pereira (? – 1385), a kasztíliaiak pártján álló portugál nemes (Nuno Álvares Pereira féltestvére) vezettek. A népharagnak Lançarote Pessanha, korábbi portugál admirális esett áldozatul.