„Lónyay Anna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütés javítása
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Lónyay Anna''', [[Kemény János (erdélyi fejedelem)|Kemény János]] erdélyi fejedelem második felesége.
 
[[Kép:Lónyai család címere.jpg|balra|65px]]
A [[17. század]] elején született. Anyja nagymihályi [[Bánffy Erzsébet]], apja [[Lónyay Zsigmond]], – aki a kállói várparancsnoknak, Lónyay Andrásnak volt a testvére volt, [[1627]]-től [[Kraszna vármegye]] főispánja, [[1648]]-tól pedig beregi főispán is volt.
Két lánytestvére: Margit a legidősebb [[Csáky család (körösszeghi)|Csáky István]] neje lett, Zsuzsa nevű húga pedig [[Bocskai István (főispán)|Bocskai István]] főispán neje volt.
 
Két lánytestvére: közül Margit a legidősebb [[Csáky család (körösszeghi)|Csáky István]] neje lett, Zsuzsa nevű húga pedig [[Bocskai István (főispán)|Bocskai István]] főispán neje voltlett.
Lónyaí Anna először [[Wesselényi István (1619–1656)|Wesselényi István]] középszolnoki főispán hitvese volt. Ennek halála ([[1656]]. [[július 7.]]) után egy év múlva már jegyben járt Kemény Jánossal. Amikor Kemény János [[1657]] januárjában [[II. Rákóczi György]] erdélyi fejedelemmel [[Lengyelország]] ellen harcolt, tatár fogságba esett, ahonnan 1659 tavaszán váltották ki. Lónyay Anna, a hagyomány szerint 116 ezer tallért volt képes ékszereinek zálogba adásával összegyűjteni, hogy vőlegényét a rabságból kiválthassa.
 
LónyaíLónyay Anna először [[Wesselényi István (1619–1656)|Wesselényi István]]nak, középszolnokiKözép-Szolnok főispánvármegye hitvesefőispánjának volt a hitvese. Ennek halála ([[1656]]. [[július 7.]]) után egy év múlva már jegyben járt Kemény Jánossal. Amikor Kemény János [[1657]] januárjában [[II. Rákóczi György]] erdélyi fejedelemmel [[Lengyelország]] ellen harcolt, tatár fogságba esett, ahonnan 1659 tavaszán váltották ki. Lónyay Anna, a hagyomány szerint 116 ezer tallért[[tallér]]t volt képes ékszereinek zálogba adásával összegyűjteni, hogy vőlegényét a rabságból kiválthassa.
 
A részben jegyeséhez és férjéhez írt tizenkét magyar nyelvű levelét a [[Történelmi Tár]]ban adta ki Koncz József és Tóth Ernő. (1893. 523–525.<ref>[http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/16_0_2_pg_523.html Lásd itt]</ref> és 1900. 161–218.<ref>[http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/23_0_2_pg_161.html Lásd itt]</ref>) Ugyanitt közölték Kemény Jánosnak hozzá intézett 51 levelét is.