„I. János kasztíliai király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
I. Jánosnak, szinte rögtön az uralkodása kezdetén, szembe kellett néznie a [[Portugália|portugálok]] támadásával; illetve - szinte egész uralkodása alatt - állandósult a Kasztília és Portugália közötti konfliktus.
Az 1373-ban megkötött – és az idők folyamán különböző módosításokkal többször is meghosszabbított – portugál-angol egyezményben bízó, [[I. Ferdinánd portugál király|I. Ferdinánd]] (1345 – 1383) portugál király ([[Burgundiai-ház]]) megtámadta [[Kasztília|Kasztíliát]]; ez volt a harmadik háború, amit I. Ferdinánd Kasztília ellen indított. A portugál uralkodó szövetségese, a [[Plantagenêt-ház]]ból származó [[Genti János lancasteri herceg|John of Gaunt]] (1340 – 1399), ''Lancaster'' hercege, [[III. Eduárd angol király|III. Edward]] (1312 - 1377) [[Anglia|angol]] király fia, ugyanis továbbra sem adta fel a kasztíliai trónnal kapcsolatos követelését. A herceg azért támasztott igényt a kasztíliai trónra, mert – 1371. szeptemberben – feleségül vette ''Konstanciát'' (1354 – 1394), [[I. Péter kasztíliai király|I. Péter]] (1334 – 1369) kasztíliai királynak ([[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]) – II. Henrik elődjének – María de Padillától (1334 körül – 1361) született, idősebbik leányát (aki a második felesége lett a hercegnek). 1380-ban a Lancaster hercege, valamint az öccse, [[Yorki Edmund|Edmund of Langley]] (1341 – 1402), ''York'' hercege, vezette csapatok betörtek Kasztíliába; ezzel kirobbantak a harcok. (York hercegének Konstancia húga, Izabella (1355 – 1392) volt a felesége.) Még ebben az évben a Fernando (Fernán) Sánchez de Tovar (? – 1384), kasztíliai admirális vezette flotta a dél-angliai partokat pusztította. 1381. júniusban João Afonso Telo de Meneses (? – 1385) admirális, Barcelos hatodik grófja vezetésével a portugál flotta kihajózott Lisszabonból, Andalúzia felé. (Az admirális I. Ferdinánd feleségének, Eleonóra[[Teles-Meneses Eleonóra portugál királyné|
1382. augusztus 13-án meghalt I. János első felesége, Aragóniai Eleonóra (1358 – 1382) királyné. 1383. április 2-án, a portugáliai Salvaterra de Magos városában, I. János és I. Ferdinánd házassági szerződést kötöttek. Megállapodtak abban, hogy I. János feleségül veszi I. Ferdinánd és Eleonóra leányát, [[I. Beatrix portugál királynő|Beatrixet]] (1373 – 1409 után /1420 körül?/), a portugál trón örökösét, és I. János – Beatrix trónra lépésekor – címzetes portugál király lesz. (Beatrixet eredetileg I. János kisebbik fia, Ferdinánd infáns feleségének szánták, az 1382. évi békekötéskor.) I. Ferdinánd halála esetén pedig – Beatrix tizennegyedik életévének betöltéséig – Eleonóra régensként fog kormányozni. Amennyiben viszont Beatrix gyermektelenül halna meg, akkor a portugál korona I. Jánosra, illetve utódaira fog szállni. Az esküvői ceremóniákra 1383. májusban előbb Elvas városában, majd Badajozban került sor. A megállapodás - gyakorlatilag - az öröklésből kizárta I. Ferdinándnak az [[I. Péter portugál király|I. Péter]] (1320 – 1367) királytól és [[Inês de Castro|Inês de Castrótól]] (1320/1325 – 1355) született féltestvéreit, János (1349 – 1387) és Dénes (1354 – 1397) infánsokat.
56. sor:
A kasztíliaiak számára nem kezdődtek jól a harcok: 1385. május 29-én, Trancoso mellett, a Gonçalo Vasques Coutinho (1358 körül – 1421) – továbbá Martim Vasques da Cunha (1357 körül – 1417) és João Fernandes Pacheco (1351? /1340?/ - 1420?) – vezérelte portugálok legyőztek egy kasztíliai egységet, amelyet Juan Rodríguez de Castañeda vezetett, aki elesett a csatában.
A háború legfontosabb ütközetére 1385. augusztus 14-én, ''Aljubarrota'' mellett került sor. A csatában a portugálok – Nuno Álvares Pereira és I. (Avisi) János király vezérletével – döntő győzelmet arattak az I. János vezette kasztíliai had felett. A kasztíliaiak vesztesége nagyon jelentős volt. A csatában – mások mellett – elesett Kasztíliai Ferdinánd, [[Alburquerque urainak, grófjainak és hercegeinek listája|Alburquerque]] grófja, Aragóniai Péter (Ribagorzai Péter) [[Villena urainak, őrgrófjainak és hercegeinek listája|Villena]] őrgrófja, Juan Fernández de Tovar, Kasztília admirálisa (Fernando Sánchez de Tovarnak, az előző admirálisnak a fia), és a portugál szövetségesek: Eleonóra régensnő testvére, João Afonso Telo de Meneses, valamint Pedro Álvares Pereira. I. János, még 1385-ben, visszatért Kasztíliába. 1385. október 15-én - már Kasztíliában - Valverde de Leganés mellett, Nuno Álvares Pereira <ref>Nuno Álvares Pereira később belépett a kármelita rendbe, ő a "Szent Főkapitány"
A portugál király 1386-ban, Windsorban, megújította az angolokkal a korábbi, még 1373-ban, I. Ferdinánd kötötte szerződést, és 1387-ben feleségül vette ''Filippát'' (1359 – 1415), John of Gauntnak, Lancaster hercegének, az első házasságából származó leányát. Lancaster hercege még nem mondott le a kasztíliai koronáról. A herceg 1387-ben – portugál segítséggel – betört León területére, azonban a hadjárata sikertelen volt. A herceg a franciaországi Bayonne városában, 1388-ban, I. Jánossal megkötött szerződésben, lemondott a kasztíliai trónigényéről, de ennek fejében I. János elsőszülött fia, a még kiskorú ''Henrik'' infáns, a trónörökös, házasságot kötött a hercegnek és második feleségének, Konstanciának a leányával, [[Lancasteri Katalin kasztíliai királyné|Katalinnal]] (1372 – 1418). (A házassági szertartást 1393-ban – formálisan – megismételték.) I. János király ezzel a megállapodással maga és örökösei részére meg tudta őrizni a kasztíliai (és a leóni) trónt, véget értek a dinasztikus viszályok. A kasztíliai-portugál harcoknak 1389. novemberben, Monçao városban megkötött fegyverszünet (majd – kölcsönös határvillongások után – az 1431-ben, Medina del Campóban történt békekötés) vetett véget.
|