|
===Repülőgépgyártás===
[[1979]]. [[május]]ában, Tóth István, a XII. AFIT igazgatójaként, elvállalta és megteremtette a kifutóban lévő ''[[R–26S_Góbé|Góbék'']] nagyjavításának a feltételeit. Ennek a munkának köszönhetően a Góbék, még újabb 500 órát repülhettek. Az első, Szombathelyen felújított Góbé, a [[Szolnok|szolnokiak]] HA-5400-asa, [[Csonka Ferenc (vitorlázópilóta)|Csonka Ferenc]] berepülőpilótával, [[1979]]. [[augusztus 17]]-én szállt fel ismét a levegőbe. Ezt követően két év alatt, a Magyarországon fellelhető 84 Góbédarab [[R–26S_Góbé|R-2626S SGóbé]] vitorlázógép mindegyike, megfordult a szombathelyi csarnokban.
A XII. AFIT, a nagyjavítással párhuzamosan, a megszerzett szakmai tapasztalatok birtokában, felkészült a Góbék gyártására. [[1982]]-ben, Id. [[Rubik Ernő (gépészmérnök)|Rubik Ernő]] (a Góbé tervezője) és [[Fazekas József]] (akkori [[MALÉVMalév]] igazgató) segítségével, a Szombathelyi Repülő Klub több aktív tagja, élükön Tóth Istvánnal, a tervek engedélyeztetése után: Szombathelyen, a repülőtéren beindította a Góbé típusú oktató-vitorlázó repülőgépek újragyártását. 1982-ben megszületett: a szombathelyi, [[Auto-Aero Repülőgépgyár]]. A szombathelyi üzemben, a Góbé R-26 S típust átalakították. Olyan szerkezeti módosításokat hajtottak végre, hogy a vitorlázógép megfeleljen az amerikai és az európai légügyi előírásoknak. Modernizálták a Góbé: szárnyvég-rugóját, farokkerekét, és teljes kárpitozást kapott a kabin. Így lett az R-26 S Góbéból, R-26 SU. A szombathelyi Góbék: az R-26 SU típusjelet, és a HA-5500-as sorozatszámot kapták. 1982 végére elkészült az első szombathelyi Góbé, a HA-5500-as, melyet a Szombathelyi Repülőklub kapott meg és használ, azóta is. Az Auto-Aero Repülőgépgyár saját tervező csapata, export üzletkötő csapata, alumínium megmunkálók és kárpitosok dolgoztak nap, mint nap azon, hogy a Góbé sikeres legyen, és népszerűsítse a magyar repülőgépgyártást. Az R-26 SU Góbéból 78 készült Szombathelyen. 61-et a magyarországi repülőklubok kaptak meg, nagy részüket még ma is használják. 17 repülőgépet exportáltak. 15 vitorlázógép [[Kuba|Kubába]], 1 repülő [[Ausztria|Ausztriába]], 1 gép [[Anglia|Nagy-Britanniába]] került. Ezzel a Góbék a csúcsra értek. Megvalósult az, ami nem sikerült id. Rubik Ernőnek az 1970-es években: külföldi légtereket uraltak a Góbék.
Az [[1980]]-as évek végén a szombathelyi Auto-Aero Repülőgépgyárban kezdetben bérmunkában, majd később saját gyártásban is készítették az ''SF-34 b'' típusú [[Németország|német]], a ''Scheibe Flugzeug Bau'' gyár által tervezett és épített kompozit műanyag, kétszemélyes vitorlázó gépet. Az SF-34 b korának legmodernebb vitorlázógépe volt. Az Auto-Aero Repülőgépgyár, legnagyobb sikerének küszöbén 1990-ben elbukott. Ebben közrejátszott az a sajnálatos tény, hogy Tóth István megbetegedett, rokkanttá vált. A szombathelyi repülőgépgyárat pedig, 1990-ben felszámolták.
|
