„Alkímia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
Az alkímia egy ősi beavatási rendszer, mai szóval iskola, amelynek lényegét tekintve nincs köze a kémiához. A felvilágosodás eszméinek térnyerése után az alkímia bizonyos gyakorlati és hibás aspektusai racionalizálódnak, asszimilálódnak egy proto-kémiának nevezhető, kezdeti tudományban. Ennek köszönhető, hogy a tudománytörténetben sokszor csupán egy babonáktól tarka áltudományként jelenik meg. Erősen egyszerűsítő nézőpont szerint ma az '''alkímia''' közönséges [[fém]]ek [[arany|arannyá]] és [[ezüst]]té változtatásának és más kapcsolódó [[mágia|mágikus praktikáknak]] az [[áltudomány]]a.
Az alkímia a ma széles körben elfogadott tudományos felbontás szerint inkább egy pszichológiai irányzat előképe, amelyet a XX. században egyrészt [[Carl Gustav Jung]] helyezett az érdeklődés homlokterébe, másrészt az összehasonlító vallástudomány úttörője, [[Mircea Eliade]]. Amíg Jung a [[pszichoanalízis]] elméletébe próbálta az alkímia szimbólum világát beemelni, addig Eliade az alkímia eredetét kutatva próbált meg abból a proto-vallásokra vonatkozó elméleti munkáihoz adalékokat
Jung a kollektív tudattalanból származó ősképeket, archetípusokat látta meg az alkímia szimbolikájában, amelyek segítségével az egyén individuációs fejlődésében nehezen megragadható folyamatok válnak leírhatóvá, ezáltal az orvos a páciens saját tudattalanjából (képzelet, álom, hallucináció) előtörő képeket értelmezi amelyekről a tudat nem akar tudomást venni, illetve elutasít. Jung tehát az alkímia metafizikus beavató valóságát figyelmen kívül hagyta, mint kutató pszichológus.
| |||