„Rigler Gusztáv” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
<!-- Pályafutása -->
| szakterület = [[orvostudomány]]
| kutatási terület = bakterológia, [[szerológia]], [[járványtan]]
| tudományos fokozat =
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
== Életpályája ==
 
Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. ''Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra'' témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá [[1899]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbízatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem]] rektora volt 1917/18-ban. A [[trianoni békediktátumbékeszerződés]] után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-éig vezette a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] a Közegészségtani Intézetet. Az 1927-/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegészségtani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig.
 
== Munkássága ==
 
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, [[járványtan]]nal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi [[ártézi kút|ártézi kutak]] vizét, a [[gyógyfürdő]]ket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben [[Ausztria]], [[Svájc]], [[Olaszország]], [[Anglia]], [[Belgium]], [[Hollandia]], [[Németország]] voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban [[Franciaország]]ba, [[Spanyolország]]ba, [[Olaszország]]ba, [[Algír]]ba utazott, 1911-ben újból [[Németország]]ba, majd [[Dánia|Dániába]], 1921-ben [[Hollandia|Hollandiában]] járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
 
== Főbb munkái ==
* Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. ''M. Orv. L.'', 1902.
* Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p.
* A [[kolera|koleráról]]. ''Erd.[[Erdélyi Muz.Múzeum-Egyesület|Erdélyi Egyes.Múzeum Egyesület]] Orvos.tud.-Természettudományi SzakosztSzakosztály''.<ref>Erdélyi Múzeum -Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály</ref> 1914.
* Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915.
* Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. JárvanytörténelmiJárványtörténelmi tanulmány. ''Erd.Erdélyi Muz.Múzeum Egyes.Egyesület Orvos.tud.-Természettudományi Szakoszt.Szakosztály'' 1917.
* Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.<ref>2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.</ref>
* A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. ''[[Természet Világa|Természettudományi Közlöny]]'', 1923.
* Védekezés a [[pestis]] ellen az utolsó 5 éveben. ''Budapesti Orv. Újs''., 1923.
* Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925. (17 kötet)