„SMS Leitha (1871)” változatai közötti eltérés

[[Fájl:SMS Maros Belgrádnál.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Belgrád első világháborús ostrománál a Maros-hajóosztály monitorai részt vettek a harcokban.]]

Állomáshelye [[Óbuda (történelmi település)|Óbudán]] a kikötőben volt, és személyzete a monarchia népeinek fiaiból állt, de jellemzően magyar nemzetiségűekből feltöltve.<ref name="Leitha"/>

A Lajta monitor első harci bevetésén 1876-ban esett át. Az okot az adta, hogy az osztrák-magyar felségjelzés alatt közlekedő Radetzky személyszállító hajó a nemzetközi vízi útnak számító Dunán, török fennhatóság elől menekülő [[bolgárok]]at szállított [[Zimony]]ból [[Galați|GalatzGalatzba]]ba. A török álláspont szerint ők a szultán elleni lázadók voltak, ezért [[Belgrád]]nál szerb hivatalnokok leszállították őket a hajóról. A Monarchia hadvezetése ebben a császári lobogó megsértését látta, és elégtételt követelt, amelynek nyomatékául december 8-án a Lajta és testvére, a Maros megjelent a belgrádi erődök előtt. A flottademonstráció hatására a törökök engedtek a nyomásnak és, leváltották az erőd parancsnokát, majd 21 ágyúlövéssel köszöntötték a megsértett lobogót.<ref name="Interjú"/>

Részt vett a [[boszniai okkupáció]]ban, ahol [[1878]]. július 29-én kezdődött a [[Száva|Száva-parti]] [[Bród]]nál Bosznia és a [[Neretva]] menti [[Metkovič]]nál Hercegovina megszállása. A Száván monitorozva a Lajta tényleges harci cselekményben is részt vett a szárazföldi hadműveletek támogatása során. A boszniai bevetés arra is jó volt, hogy megtapasztalták a hajó előnyei és célszerűsége mellett a hiányosságokat is. Így kiderült, hogy a gyakori alacsony vízállás mellett nehézkesen lehet vele manőverezni, és a toronylövegek nem válnak be minden helyzetben, a hajók túl sok [[szén|szenet]] fogyasztanak, és az alkatrészek hamar elhasználódnak. Ezek a felismerések alapján végeztek további átalakításokat rajta. Az [[első világháború]] harcaiban is tevékenyen részt vett. 1914. augusztus 11-től december 1-ig megint a Száván harcolt. EzenE harcok során augusztus 12-én esett el a fedélzetén szolgáló Huj János matróz, aki egyben a Császári és Királyi Haditengerészet első hősi halottja volt.<ref name="Interjú"/><ref name="Múlt-kor"/>

A hajót is érintő legnagyobb veszteséget 1914. augusztus 11-étől december 1-jéig vívott [[Száva]] menti harcokban szenvedte el, [[Belgrád]] első elfoglalásában. Október 3-án még harcképtelenné lőtte a [[Szabács]] melletti francia ütegeket, de szétlőtték parancsnoki tornyát, és teljes személyzete hősi halált halt.<ref name="Interjú"/><ref name="Múlt-kor"/>

Sérülése olyan súlyos volt, hogy csak a segítségére siető testvérhajója, a [[SMS Maros (1871)|Maros]] segítsége mentette meg az elsüllyedéstől. A harcképtelenné vált Leitha [[Bród]]ba került javításra. Ekkor a monitor tűzerejét is módosították, és kapott két új 7&nbsp;cm-es ágyút is. Helyreállítása után november 22-től december 2-ig a Dunaflottila parancsnoki tisztét betöltő lobogós, vagy más néven vezérhajó volt.<ref name="Haditechnika"/><ref>{{cite book |title=Monitorok a Duna Flottillában / Magyarország és a cs. és kir. haditengerészet ipari megrendeléseinek kvóta szerinti elosztása 1890-1910 |author=Szloboda Miklós |year=2003 }}</ref>

1915. október 6. és 9. között jelentős szerepet vállalt Belgrád második elfoglalásában. 1916. október 2. és 3. között bevetették a Dunán [[Orjahovo|Rjahovónál]] átkelő román csapatok ellen. 1916. november 22. és 26. között részt vett a [[központi hatalmak]] [[Sistov]]nál végrehajtott dunai átkelésénél.<ref name="Haditechnika"/>

[[1918]]. április 10-én, Óbudán leszerelték, és kivonták a hadiflotta hajólistájáról. 1919 elején az antant minden használható dunai hadihajót elvitt az országból. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] vezetői szorgalmazták a dunai flottilla megszervezését, ezért újra használhatóvá tették. A német nevű hajóknak magyar nevet adtak, és ekkor lett a Leithából Lajta. Új névennevén is részt vett harci bevetésen: 1919. június 2-től 24-ig [[Esztergom]] és [[Komárom (Magyarország)|Komárom]] között a cseh intervenciós csapatok ellen harcolt. 1919. június 25. és 26. között a hajó és személyzete is csatlakozott a világ egyik első antikommunista felkeléséhez, melyetamit éppen e hajótípusról neveztek el '' [[monitor lázadás]]nak''. A lázadás során esett el fedélzetén Csicsery László sorhajóhadnagy, akit az utolsó olyan császári és királyi tengerésztisztnek tekintenek, aki egy volt császári és királyi hadihajón szolgálva halt hősi halált.<ref name="Haditechnika"/><ref name="Interjú"/>

[[1921]]. január végén Korneuburgban az antant ellenőrzése mellett végleg leszerelték. A bontást pár hónap alatt végezték el, és ezután a csupasz hajótestet elárverezték. Az újÚj tulajdonosa a Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat lett, amely [[1928]]-ban átépítette elevátorhajónak, és a ''József Lajos'' nevet adottadta neki. Így szolgált egészen a [[második világháború]]ig, majd az azt követő [[államosítás]]ok során a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál bukkanbukkant, felahol FK-201 néven, ahol szintén munkába állították.<ref name="Interjú"/>

=== CivilA civil életben ===

Méltó módon a harcmezőn kivívott tekintélyéhez az átépített hadihajó "civilként"„civilként” is részt vett kiemelkedő feladatokban. 1930-31.1930–1931 között dolgozott a [[Lágymányosi-öböl]] északi részének feltöltésén dolgozott. Ezek a munkálatok tették lehetővé, hogy felállíthassák itt a legnagyobb méretű Császári és Királyi emlékművet. A második világháború után segédkezett a nagy fejlesztések megvalósításában, és részt vett [[Dunaújváros|Sztálinváros]], a [[százhalombattai hőerőmű]], a [[MVM Paksi Atomerőmű Zrt.|paksi atomerőmű]], az óbudai lakótelep és a [[nagymarosi vízlépcső]] építésénél.<ref name="Haditechnika"/>