„Léon Foucault” változatai közötti eltérés

Már fiatal korában érdekelte a modern technika, mint például a [[gőzgép]] és a [[távíró]]. A tudomány iránti tehetségét látva anyja 1839-ben orvosi iskolába küldte fiát. Kezdetben kiváló tanulónak bizonyult és ígéretesnek tűnt orvosi előremenetele, de az első kórházi gyakorlat alkalmával a vér látványától rosszul lett és elájult. Kezdetben igyekezett felülkerekedni ezen a problémán, de be kellett látnia, hogy így esélytelen az orvosi pályára. Professzora, Alfred Donné ezért felajánlott tehetséges tanítványának egy asszisztensi állást. Ekkor érdeklődni kezdett [[Louis Daguerre]] fotózási eljárása iránt, és egy barátjával fejleszteni kezdte. Ezután Donné [[mikroszkóp]] munkáival összekapcsolta kutatását, és kidolgozta a mikroszkóppal való fotózás eljárását. Az eredményeit 1845-ben publikálta, mikroszkóppal készült 80 fénykép kíséretében.

 

 

Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel földi kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a [[Föld]] tengely körüli forgására. Ehhez egy 67 méter hosszú dróton lengő, nehéz vasgömb mozgását elemezte a [[Panthéon]]ban. Az ilyen „[[Foucault-inga]]” mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, de ez a függőleges sík a forgó Földhöz viszonyítva lassan változik az inga [[földrajzi szélesség]]étől függő mértékben és irányban. Foucault [[1855]]-ben ezért a munkájáért és egy hasonló, (az általa 1852-ben feltalált) [[giroszkóp]]pal végzett kísérletéért megkapta a londoni [[Royal Society]] [[Copley-érem|Copley-érmét]], és a párizsi Császári Obszervatórium fizikus munkatársa lett.