„Jagelló Katalin svéd királyné” változatai közötti eltérés

[[1526]]. [[november 1]]-jén született [[I. Zsigmond lengyel király]] és [[Sforza Bona lengyel királyné|Bona Sforza milánói hercegnő]] ötödik gyermekeként. Habár kezére [[IV. Iván orosz cár]] is pályázott, Wasa János svéd herceg, [[XIV. Erik svéd király]] öccse nyerte el azt. Esküvőjüket [[1562]]. [[október 4]]-én [[Litvánia]] fővárosában, [[Vilnius]]ban tartották, mivel János [[Finnország]] hercegeként független külpolitikát folytatva, nem kapott engedélyt bátyjától a házassági szerződés megkötéséhez. A fiatal házasok a finnországi [[Turku]] várában rendezték be udvartartásukat. János beavatkozása [[Livónia]] ügyeibe azonban arra bírta XIV. Eriket, hogy hadat üzenjen öccsének. 10 000 fős sereggel Finnországba indult, hogy elfoglalja János székvárosát, Turkut. [[1563]]. [[augusztus 12]]-én a vár védői letették a fegyvert, ami végül János és Katalin elfogásához vezetett. A hercegi párt fogolyként Svédországba szállították, majd a gripsholmi várba internálták.

 

Katalin egykori kérője, IV. Iván cár diplomáciai úton próbálta elérni a stockholmi udvarnál János és Katalin házasságának felbontását, hogy azután feleségül vehesse az akkor már 37 éves hercegnőt. Részben ennek, részben XIV. Erik időközbeni szellemi leépülésének következtében a svéd ellenzék megerősödött, az országon belüli elégedetlenség pedig egyre nőtt. Katalin gripsholmi fogságuk idején adott életet első gyermekének, Izabellának (1564-1566). Az idősebb leánygyermeket követte 1566-ban Zsigmond, majd 1568-ban ismét leánygyermeket szült, aki az Anna nevet kapta.