|
Stockholm, 2008. május 16-án}}
== Kötetbemutató ==
Veszprémben a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. helyi intézménye (a HEMO, Zalka M. tér1.) adott otthont 2008. október 10-én '''Búzás Huba''' idei könyvhétre '''''Tépd le a napot''''' címmel megjelent újabb verseskötete bemutatására, valamint a kötet illusztrátora, '''Zongor Gábor''' festőművész képei kiállítására. A könyvbemutatót és '''''Az éjszaka csodái''''' című kiállítást '''Kellei György''' író, újságíró, az est házigazdája, a szerző beszélgetőtársa nyitotta meg. Az est folyamán közreműködtek '''Csermely Zsuzsa''' zongoraművész, zeneszerző, '''Kovács Attila''' zeneszerző, '''Felföldi Gábor''' előadóművész és '''Ács Tamás''' színművész.
Bevezetőjében '''Deák László''' József Attila-díjas költő, az Orpheusz Kiadó igazgatója hangsúlyozta, hogy ''"érzékletes, minden ízében érzéki líra"'' Búzás Hubáé.
Néhány vers elhangzását követően pedig szinte irodalomtörténeti jelentőségű pillanatoknak lehetett tanúja a népes hallgatóság, amikor '''Ágh István''' Kossuth-díjas költő, az est díszvendége emelkedett szólásra és a kötetet mintegy bemutatva a többi között kijelentette: ''"Búzás Huba kivívta azt a rangot, hogy a költészet csillagrendszerében meghatározzuk a helyét. Valahol arra, ahol Balassi világít".'' Majd így folytatta: ''"Mintha egy szemérmességét levető Berzsenyit hallanánk, s mintha Füst Milán ótestamentumi pátosza átfordulna valami vágáns kifejezésbe… önfeltáróan őszinte, mint Szabó Lőrinc, ugyanakkor kellően gráciás, akár Jékely Zoltán… Azon az égtájon világít Villon, Shakespeare, s főleg a 20. századi angol abszurd. Látom a versekben Dylan Thomast is. Ahogy az angol költő magyar műfordítóit a nyelv legkülönösebb szavaira kényszeríti, úgy bír rá Búzás Huba bennünket nyelvkincsünk legmélyebb rétegeiben rejtőzködő szavainak föltámasztására. Viruljon e rokoni társaságban!"''
Búzás Huba eme konkrét égtáji helyének "a költészet csillagrendszerében" való meghatározása után - és újabb versek elhangzását követően - '''Suhai Pál''' költő, kritikus - különösen a címadó vers elemzésén keresztül - mutatta be mennyire ''"mai, sokszólamú, polifon költészet"'' Búzás Hubáé, hogy ''"a költő szinte kertészként kísérletezik anyagával, s ha kell a szavakat gyökükig metszi vissza, ezáltal késztetve burjánzásra, szokatlan szóalakok képzésére a nyelvet"''. Végül szólt a szerző '''''Bevezetés egy kiállítás képeihez''''' című verséről, ezzel könnyedén átvezetve a bemutató közönségét a versek gondolat- és érzésvilágából a galérián elhelyezett tárlat látványvilágába.
A tárlatról találóan írta később egy helyi lapban '''N.I.''' : ''"Zongor Gábor képei olyan világról mesélnek, amelyről még merjük hinni, hogy van beleszólásunk a sorsába, tudjuk alakítani. Olyan világról, ahol az időtlen idők óta folytatott játékban nekünk is van esélyünk a nyerésre. Csak merjünk hinni az álmainknak, merjünk hinni az éjszakák csodáiban. A címadó képek sorozatában a festő által kitalált kisváros lakói kelnek életre,éjszaka kötéltáncosokká válnak, hatalmas halat fognak, vagy csak ülnek a háztetőkön és ők maguk a csodák."''
<small>Mindezt az élményt lejegyezte és közzéteszi a nézőtérről egy olvasó, az est látogatóinak egyike</small>
[[Kategória:Magyar költők]]
|
