„Konvergenciakritériumok (Európai Unió)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó  változtatást (87.242.4.16), visszaállítva 77.243.208.249 szerkesztésére|ellentmond a forrásoknak
7. sor:
#Az éves [[költségvetési hiány]] nem haladhatja meg a [[bruttó hazai termék|GDP]] '''3%'''-át; a bruttó [[államadósság]] nem lépheti túl a GDP '''60%'''-át (illetve 60% feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
#A tagállam nemzeti [[valuta (fizetőeszköz)|valutájának]] árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző '''két év'''ben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az [[Európai Árfolyam-mechanizmus]]ba (ERM).
#A hosszú távú [[Hitel (közgazdaságtan)|hitelek]] [[kamatláb]]a az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2,5%-kal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg '''6%'''.
 
A konvergenciakritériumokat számos közgazdász részéről érte bírálat. Ők úgy vélik, hogy az országok gazdaságának egészséges fejlődéséhez olykor szükség van az egyensúlytól való eltávolodásra (például 3%-nál magasabb költségvetési hiányra vagy inflációra) – ezért szerintük a konvergenciakritériumok éppen eredeti céljaikkal, a stabilitással és a konvergenciával ellentétes hatást érhetnek el.