„Harmadik Lengyel Köztársaság” változatai közötti eltérés

A májusban lezajlott a teljesen szabad önkormányzati választás, amelyben döntő győzelmet arattak a Szolidaritás jelöltjei vagy az általa támogatottak. A júniusban távoztak a kormányból a volt LEMP-ből delegált miniszterek.

 

 

 

A választás 1990. november 25-én zajlott le. Pályáztak többiek között: [[Lech Wałęsa]], Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök és egy korábban ismereten lengyel származású kanadai vállalkozó, '''Stanisław Tymiński'''. Tymiński és Wałęsa kampánya volt a legaktívabb, Mazowiecki pedig úgy vélte, hogy a teljesítményei és érdemei elegendők a kampányhoz. Viszont sok embernek nem tetszett a sok állami vállalat veleményük szerint sietős felszámolása, a magas infláció, a számos pénzbotrány. Azért Mazowiecki csak harmadik helyt érte el a választásban, a második Tymiński volt (szavazatok 23%-a), az első – Wałęsa (40%)<ref>[http://dziennikustaw.gov.pl/D1990083048301.pdf] Állami Választási Bizottság hirdetménye a Hivatalos Közlönyben, 1990-11-26, belépés 2013-01-15</ref>. Mivel senki nem érte el az 50%-ot, december 9-én lezajlott a második forduló, amelyben Wałęsa 75%-at kapott.<ref>[http://dziennikustaw.gov.pl/D1990085049901.pdf] Állami Választási Bizottság hirdetménye a Hivatalos Közlönyben, 1990-12-10, belépés 2013-01-15</ref>. A választási kampány különösen piszkos volt. Wałęsa Tymińskit elmebetegséggel vádolta, Tymiński pedig Wałęsát a kommunista biztonsági szolgálattal való együttműködéssel <ref>Hírhedt lett Tymiński fekete táskája, amellyel ő mindenhol mutatkozott és azzal fenyegetett, hogy nagyon kellemetlen tényeketaz tartalmaz az ellenfleiről. E fekete táska tartalmát máig senki sem ismeri.</ref>.

 

1990. december 22-én beiktatták Wałęsát Lengyelország elnökének. A második világháború előtti elnöki hatóság jelvényeit adta át neki az utolsó emigráns elnök, Ryszard Kaczorowski<ref name=emigrans>A második világháború kitörése után Ignacy Mościcki elnök és a kormány külföldre menekültek. Ott az elnök kinevezte az utódját, ő pedig a miniszterelnököt. Az emigráns elnök és kormány [[London]]ban működött. Amikor 1945-ben Nagy-Británnia és USA elismerték Lengyelország kommunista hatóságát, akkor az emigráns hatóság nem fejezte be a tevekénységét, hanem hírül adta, hogy a jogkörét csak olyan kormánynak adja át Lengyelországban, amely valódi szabad választás következtében alakul majd meg.</ref>.

 

=== Első teljesen szabad parlamentáris választás 1991-ben ===