„SMS Leitha (1871)” változatai közötti eltérés

[[A magyar hajóépítészet kezdetei]]hez kell sorolni, hogy nemcsak az osztrák-magyarosztrák–magyar hajóhad első ikercsavaros, forgó lövegtornyú hajói, hanem egyúttal az első magyar gyárban épített hadihajók is a Maros-osztály monitorai voltak. Testvérével, a Marossal együtt több területen is „leg”-nek számítottak. Ezek voltak Európa első folyami monitorai, és az első Coles-rendszerű lövegtornyot is rájuk építették. A Monarchia haditengerészetében ezek voltak az első olyan hajók, amelyek kizárólag gőzzel hajtottak, és emiatt nem voltak vitorlákkal felszerelve.<ref name="Haditechnika"/>

A Lajta monitort szolgálati ideje alatt többször felújították, átépítették, modernizálták. Fejlesztésének kezdeti időszaka 1872-től 1887-ig tartott. 1887-től több módosítást is végrehajtottak rajta, melynek eredményeként módosultak a paraméterei. Megváltoztatták a páncélozott kormányállást a jobb kilátás miatt, és átépítései közül a legjelentősebb az 1887. évi volt. A hajótestet tekintve hosszúsága a függélyek között ekkor már 50,5 méter, a legnagyobb szélessége 8,65 méter, a szélessége a főbordán 7,82 méter, az oldalmagassága 2,06 méter, a fixpont magassága 8,92 méter, a legnagyobb merülése 1,3 méter, a főgép teljesítménye 108 [[lóerő]] és vízkiszorítása 367,35 tonna.<ref>{{cite web |url=http://www.zoltanalapitvany.hu/hajoacuteink.html |title=LAJTA monitor (ex. LEITHA, ex. JÓZSEF LAJOS, ex. FK 201) |publisher=Zoltán Közhasznú Alapítvány |accessdate=2013-09-13 }}</ref>

Fegyverzetét a két elöltöltős, az elülső fedélzeti részen a mozgatható toronyba szerelt 2 db 6’’-os toronylöveg jelentette.<ref name="Maros Class"/> A Lajta monitorMonitor múzeumhajónMúzeumhajón az 1872–1887 közötti rekonstruált helyzet szerint két Palmkranz-Nordenfelt, 1861M jelű, 15 centiméteres H/21-es szórólöveg lett beépítve.<ref name="Haditechnika"/>