„Monorfalva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
közigazgatás |
|||
34. sor:
[[1762]]-ig [[Kolozs vármegye|Kolozs vármegyéhez]] tartozott, akkor a [[Határőrvidék|Naszódi határőrezredhez]] csatolták. [[Szentiváni Mihály]] így írt róla [[1837]]-ben: „Birtokuk tulajdonképp a fiskusé, de mint sajátjokot, úgy bírják, senki tőlek el nem veszi, mívelésén eléggé igyekeznek, de határuk soványocska. Oskola a faluban kettő, falusi (trivium) és katonai (Divisions- vagy Nationalschul), abban csak télben a kántor által, itt nyárban is rendes tanító által foly a tanítás, írás, olvasás, számvetésre. A falusi oskolából többnyire feljebbvitelként mennek a gyermekek a katonaiba.”<ref>Szentiváni Mihály: ''Gyaloglat Erdélyben.'' Bp., Európa, 1986, 74. o.</ref>
[[1841]]-ben [[Országos vásár|országos]] és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. <ref>Illéssy János: ''Vásárszabadalmak jegyzéke.'' Budapest, 1900</ref>[[1861]]-ben, a határőrezred polgárosítása után [[Naszód vidéke|Naszód vidékének]] egyik járásának székhelyévé tették.<ref>Adrian Onofreiu: ''Districtul Năsăud (1861–1876).'' Cluj-Napoca, 2010, 118. o.</ref> [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] [[1861]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-i]] rendelete kivonta a határőrök felállítandó vagyonközösségéből és úgy tekintette, mint volt jobbágyfalut, amelyben a korcsmáltatás és az erdőhasználat joga visszaszáll a militarizálás előtti földbirtokosokra. [[1865]]-ben azonban egy határőrdelegáció [[Bécs]]ben elérte, hogy a monori javak ideiglenesen továbbra is a volt határőröket illessék.<ref>Iuliu Moisil: ''Figuri grănițerești năsăudene.'' Năsăud, 1937, 50. o.</ref> [[1866]]-ban nem igazolták az [[erdély]]i országgyűlésre képviselőként megválasztott Grigore Moisil mandátumát, mivel nem tudott magyarul.<ref>Ruszoly József: ''Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon, 1861–1868.'' Bp., 1999, 444–445. o.</ref> [[1876]]-
[[1883]]. [[július 30.|július 30-án]] egykori birtokosainak örököse, a [[Kemény család]] beperelte a határában található erdőbirtokok miatt. [[1890]]. [[január 10.|január 10-én]] a [[beszterce]]i törvényszék erdőit a lakosoknak ítélte, viszont kártérítés megfizetésére kötelezte őket.<ref>Uo., 76. o.</ref>
| |||