„Belfort” változatai közötti eltérés

→‎Története: Pierre Philippe Denfert-Rochereau
a
(→‎Története: Pierre Philippe Denfert-Rochereau)
== Története ==
 
Már a [[XIII. század]]ban vár állott a város közepén magasodó sziklás tetőn, de igazi erődrendszerré, csak akkor váltépítették ki, amikor az addig [[Német-római Birodalom|német-római császárok]] uralma alatt álló városka a [[vesztfáliai béke]] következtében [[1648]]-ban tartósan francia birtokba került. [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] adott parancsot [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vaubannak]], hozzahogy létrebevehetetlen erődöt építsen a stratégiaistratégiailag fontosságúfontos helyen lévő, bevehetetlen erődöt. Vauban a nagyjából ötszög alakú belső várat további bástyákkal csillag alakúalakúvá kiépítettalakította bástyákkal erősítette megát, aés körzetbenközelében több kisebb erődöt is létrehozottemelt. Belfort erődítése sikerrel állt ellen a [[Porosz Királyság|porosz]] hadaknak [[1814]]-ben és [[1815]]-ben, de igazigazi hírnevét az [[1870]]-es háborúban szerezte. [[Pierre Philippe Denfert-Rochereau|Denfer-Rochereau]] ezredes parancsnokságávalparancsnoksága alatt alig 16{{szám|16000}} 000 főnyi alakulat védte a várost, amikorahol a porosz sereg 40 000{{szám|40000}} fővel akart áttörni. A város 103 napon át ellenálltállta az ostromnakostromot, noha naponta 5000 nehézlövedéket lőttek ki a városra. A háború már régen véget ért, megkötötték a Franciaországra nézve megalázó fegyverszünetet, de Denfer-Rochereau nem adta fel várát, csak akkor, amikor utasítást kapott [[Adolphe Thiers|Thiers]] ideiglenes kormányátólkormánya utasította erre. Ellenállása eredményeképpen a terület önálló státuszt kapott, s [[Elzász]]-[[Lotaringia|Lotaringiával]] ellentétben nem került német birtokba. A [[Territoire de Belfort]] ma is önálló megye. Denfer-Rochereau emlékét [[Párizs]]ban nagy tér és emlékmű őrzi.
 
== Demográfia ==