Wikipédia

„Jablonkay István” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Dr. Jablonkay István''' ([[Solymár]], [[1913]]. [[december 16.]] – [[Solymár]], [[2000]]. [[november 19.]]) magyar gimnáziumi tanár, helytörténész, múzeumalapító.
 
== Élete ==
[[1913]]. [[december 16.|december 16]]-án, [[Solymár]]on látta meg a napvilágot, '''''Gräfl István János Bertalan''''' néven, pedagógus szülők második fiaként; keresztelését csak a következő év elején, [[1914]]. [[január 4.|január 4]]-én jegyezték be a helyi anyakönyvekbe. Szülei a solymári iskola megbecsült tanítói voltak: apja, a [[pesthidegkút]]i származású Gräfl János a születése idején állami elemi iskolai tanító, később tanfelügyelő, majd igazgató volt, anyja, Jablonkay (az anyakönyvi bejegyzés szerint Jablonkai) Mária ugyancsak pedagógusként dolgozott, ő délvidéki ([[zombor]]i) magyar családból származott. A keresztszülői megbízatást a község szűk értelmiségi rétegének két tagja, [[Bakos Bertalan]] aljegyző és [[Straub Béla]] [[főjegyző]] Hedvig nevű lánya vállalta magára. A család férfitagjai az [[1930-as évek]] derekáig viselték a Gräfl családnevet, majd – pontosan nem tisztázott időpontban, valószínűleg az [[1934]]-es év folyamán – az akkor már solymári iskolaigazgatóként dolgozó apa, és a két fiú is felvette az anya magyarosabb hangzású családnevét.
 
Az elkötelezett pedagógus házaspár a két fiút is pedagógusnak nevelte, és valóban mindketten azzá is váltak. Iskoláikat mindketten Solymáron kezdték, majd a [[Vörösmarty Mihály Gimnázium (Budapest)|Vörösmarty Gimnáziumban]] tett érettségi után a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en folytatták tanulmányaikat. Mindketten földrajz és természetismeret szakos tanári képesítést szereztek, és megszerezték a bölcsészdoktori címet is: a nagyobbik fivér, az [[1911]]-ben született [[Jablonkay Pál]] Solymár földrajza címmel készítette el disszertációját, majd Budapesten helyezkedett el középiskolai tanárként; Jablonkay István pedig [[Nagykovácsi]] földrajzát dolgozta fel doktori értekezésében.
 
Doktorálása után [[Piliscsaba|Piliscsabára]] vonult be katonának, kiképzését követően az 1. számú magyar hadsereg parancsnokságának gáztisztje lett. A [[második bécsi döntés]] után egységével bevonult [[Erdély]]be, nem sokkal később [[Marosvásárhely]]en kapott tanári kinevezést, a Római Katolikus Főgimnáziumba. Ettől fogva több mint 15 éven keresztül ebben a városban élt és dolgozott, ez idő alatt több középiskolában, valamint az ottani Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen is dolgozott, ő alapította meg az egyetem [[1948]]-ban önállósult gyógyszerészeti karának [[gyógynövény]]tani tanszékét, az 1948-49-es tanévben. Munkatársaival közösen ő hozta létre a marosvásárhelyi egyetem botanikus kertjét is. Ebből az időből több jelentős tudományos publikációja született a [[Fogarasi-havasok]], a [[Hargita (hegység)|Hargita]] és a [[Keleti-Kárpátok]] növényvilágáról, egyetemi jegyzeteket is írt. A Román Tudományos Akadémia megbízásából abban a munkában is részt vett, melynek fő célja annak megállapítása volt, hogy Erdély mely különleges természeti területeit célszerű természetvédelmi oltalom alá helyezni.
15. sor:
A gyűjteményalapítás előzményeként [[1970]]. [[december 27.|december 27]]-én összehívta a lakására mindazokat a solymári lakosokat, akikről úgy sejtette, hogy szívügyüknek tekintik a település a helytörténetét – és akik javarészt valamilyen vezető pozíciókat töltöttek be –, majd közösen megalapították a Solymári Helytörténeti Társaságot, melynek vezetője a tagság választása alapján ő maga lett. Elsődleges feladatukul egy helytörténeti gyűjtemény létesítését, valamint a község múltjával foglalkozó helytörténeti kiadványok megírását és megjelentetését tűzték ki. Ez utóbbiak közül – 2000-ben bekövetkezett haláláig – csak egy múzeumi ismertető kiadvány és egy nagyobb terjedelmű helytörténeti könyv kiadása valósult meg, de később az időközben megalakult Helytörténeti Alapítvány folytatta ezt a tevékenységet.
 
Dr. Jablonkay István szívén viselte a [[Szarkavár|solymári vár]] romterületének sorsát – Petőfis (földrajz szakkörös) diákjaival az [[1971]]-[[1972|72]]-ben végzett ásatási munkálatai során igyekezett összegyűjteni a helyszínen található köveket, a későbbi könnyebb konzerválási munka érdekében –, de figyelemmel kísérte a település területén előkerült egyéb régészeti leleteket is. Amikor a helyi [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|vasútállomás]] közelében téglagyárat kezdtek létesíteni, dr. Valkó Arisztiddel közösen bejárta az építési helyszínt, miután pedig ott római kori temetkezés nyomait fedezték fel, azt azonnal bejelentették a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]nak. A rövid időn belül megkezdett leletmentő ásatásnak köszönhetően a gyárnak kiszemelt területen 150 sírból álló [[Ókori Róma|római]] temetőt, valamint a közelben egy jelentős [[avarok|avar]] temetőt tártak fel.
 
Figyelme a Helytörténeti Társaság vezetőjeként kiterjedt a helytörténet más területeire is: több évben szervezett a helytörténeti gyűjteményben vagy a művelődési házban időszakos kiállításokat és más kulturális rendezvényeket, melyek rendre nagy közönségsikert arattak. Szisztematikusan gyűjtötte a múzeum számára a Solymárt ábrázoló műalkotásokat, illetve községi festők helyi vonatkozású alkotásait. Alapos tanulmányokban dolgozta fel a solymári gyógyszertár és a solymári gyógyszerészek, a templom és a harangok, továbbá a helyi [[rózsaesküvő|rózsalakodalmak]] történetét (ezek a tanulmányai a nagyobb nyilvánosság előtt már csak a halála után váltak ismertté, a solymári monográfia 2002-ben megjelent második kötetének részeként).
24. sor:
 
== Emlékezete ==
* Solymár Nagyközség Önkormányzata [[2005]]-ben, a felújítása utáni átadás alkalmából róla nevezte el az általa alapított solymári helytörténeti gyűjteményt.
* A [[Szarkavár|solymári Vár]] 2006-os felújítása alkalmából a bejárat közelében emléktáblát avattak fel, mely együtt őrzi [[Valkó Arisztid]] és dr. Jablonkay István, a vár feltárásából oroszlánrészt vállaló két helyi amatőr régész emlékét.
* Születésének centenáriumi évében, [[2013]]. [[március 11.|március 11]]-én egykori iskolája, a [[Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)|Petőfi Sándor Gimnázium]] termet avatott az emlékére és időszakos kiállítással emlékezett meg személyéről.<ref name="pilistvterem">[{{cite web|url=http://www.pilistelevizio.hu/fooldal.php/2013/03/jablonkay-terem-a-petofi-gimnaziumban/]|title=Jablonkay-terem a Petőfi Gimnáziumban|date=2013-03-20|publisher=PilisTV|accessdate=2013-09-23}}</ref><ref>[http://www.glogster.com/torocs/jablonkay-teremavato/g-6ksjg4o9c7aao82nd978ka0]</ref>. Erre az alkalomra a szervezők egy szerény kiadványt is megjelentettek az életéről.
* Solymár Nagyközség Önkormányzata ugyanebben az évben, 2013. [[május 29.|május 29]]-én posztumusz [[díszpolgár]]i címet szavazott meg a számára, az adományozási ceremóniára [[szeptember 14.|szeptember 14]]-én, a Solymári Búcsú megnyitó ünnepsége keretében került sor.<ref>[http://apaczai.com/hu/programajanlo/solymari-bucsu-2013-szeptember-13/solymar-diszpolgara]{{halott link}}</ref>
 
== Tanulmányai ==
34. sor:
* Adatok a solymári gyógyszertár történetéhez (év?)
* A Solymári Helytörténeti Gyűjtemény kiállításának rövid áttekintése (1989)
* Beszámoló a Solymári Helytörténeti Társaság 20 éves ünnepi tanácskozásán (1990)<ref>[

A felsorolt tanulmányok egybegyűjtve Seres István: ''Adalékok és emlékiratok Solymár történetéhez és néprajzához'' című, 2002-ben kiadott monográfiájának részeként jelentek meg.]</ref>
 
== Jegyzetek ==▼
{{jegyzetek}}▼
 
== Források ==
41 ⟶ 46 sor:
* 100 éve született dr. Jablonkay István. A Petőfi Sándor Gimnázium kiadványa a Jablonkay-terem átadási ünnepsége alkalmából, 2013. március 11.
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=178701&too_many_records=false&rc=3&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]
{{források}}
 
▲== Jegyzetek ==
▲{{jegyzetek}}
 
{{DEFAULTSORT:Jablonkay Istvan}}
 
[[Kategória:Magyar muzeológusok]]
[[Kategória:Magyar helytörténészek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:1913-ban született személyek]]▼
[[Kategória:2000-ben elhunyt személyek]]▼
[[Kategória:Solymáriak]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]
▲[[Kategória:1913-ban született személyek]]
▲[[Kategória:2000-ben elhunyt személyek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jablonkay_István”