„Legelő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 36 interwiki link migrálva a Wikidata d:q30121 adatába
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Vaches-001.jpeg|bélyegkép|jobbra|300px|Tehenek egy svájci legelőn]]
A '''legelő''' általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükséges növényeket, saját maguk legeltetés útján szerzik meg.
A '''legelő''' általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükségeseket sajátmaguk, legeltetés útján szerzik meg. A legelőnek több neme van. Tartamuk szerint állandó és ideiglenes legelőket különböztetnek meg. Elsőkhöz ama rendszerint természetes legelő területek tartoznak, melyek egyéb használatra nem alkalmasak s azért feltétlen legelőknek is nevezik. Az állandó legelők fekvésük szerint vagy hegyi vagy lapályi legelők, használhatóságuk szerint pedig marha-, juh- és sertéslegelőket szokás megkülönböztetni. A magas füvet termő legelők marha-, illetve lólegelőknek, a sovány, apró füvet termőket juh-, a mocsaras legelők sertés- vagy bivalylegelőknek tekintik. Az állandó legelők egyoldalú használatuk miatt rendszerint csekélyebb nyers jövedelmet szolgáltatnak ugyan, mint a rétek s különösen a szántóföld, mindazáltal, nagy előny, ha a birtok jó legelőkkel rendelkezik, egyrészt mert a legelők kezelése nagyon egyszerű, csekély költséggel járó s ezért tiszta jövedelmük aránylag nagy, másrészt mert állattenyésztés, nevezetessen állatok fölnevelése legelők nélkül sikerrel nem is folytatható. Az állandó leglők értéke termőképességük szerint változik. Míg pl. kitűnő lapály legelőből fél [[katasztrális hold]] is elegendő egy [[szarvasmarha]] eltartására, addig közönségesből 1 1/2-2 hold szükséges. Jó juhlegelőn katasztrális holdanként 4-5, silányon csak 1-2 juh tartható el nyáron át.
 
A legelőnek több neme van. Tartamuk szerint állandó és ideiglenes legelőket különböztetnek meg. Elsőkhöz ama rendszerint természetes legelő területek tartoznak, melyek egyéb használatra nem alkalmasak s azért feltétlen legelőknek is nevezik. Az állandó legelők fekvésük szerint vagy hegyi vagy lapályi legelők, használhatóságuk szerint pedig marha-, juh- és sertéslegelőket szokás megkülönböztetni.
Az ideiglenes legelők sorába egyrészt a szántóföldön mesterségesen létesített legelők tartoznak, másrészt a legeltetésre csak mellékesen használt területek, minők az [[ugar (mezőgazdaság)|ugar]], a [[tarló]] és az erdei legelők.
 
A '''legelő''' általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükségeseket sajátmaguk, legeltetés útján szerzik meg. A legelőnek több neme van. Tartamuk szerint állandó és ideiglenes legelőket különböztetnek meg. Elsőkhöz ama rendszerint természetes legelő területek tartoznak, melyek egyéb használatra nem alkalmasak s azért feltétlen legelőknek is nevezik. Az állandó legelők fekvésük szerint vagy hegyi vagy lapályi legelők, használhatóságuk szerint pedig marha-, juh- és sertéslegelőket szokás megkülönböztetni. A magas füvet termő legelők marha-, illetve lólegelőknek, a sovány, apró füvet termőket juh-, a mocsaras legelők sertés- vagy bivalylegelőknek tekintik. Az állandó legelők egyoldalú használatuk miatt rendszerint csekélyebb nyers jövedelmet szolgáltatnak ugyan, mint a rétek[[rét]]ek s különösen a [[szántóföld]], mindazáltal, nagy előny, ha a birtok jó legelőkkel rendelkezik, egyrészt mert a legelők kezelése nagyon egyszerű, csekély költséggel járó s ezért tiszta jövedelmük aránylag nagy, másrészt mert állattenyésztés, nevezetessennevezetesen állatok fölnevelése legelők nélkül sikerrel nem is folytatható. Az állandó leglők értéke termőképességük szerint változik. Míg pl. kitűnő lapály legelőből fél [[katasztrális hold]] is elegendő egy [[szarvasmarha]] eltartására, addig közönségesből 1 1/2-2 hold szükséges. Jó juhlegelőn katasztrális holdanként 4-5, silányon csak 1-2 juh tartható el nyáron át.
 
Az állandó legelők értéke termőképességük szerint változik. Míg pl. kitűnő lapály legelőből fél [[katasztrális hold]] is elegendő egy [[szarvasmarha]] eltartására, addig közönségesből 1 1/2-2 hold szükséges. Jó juhlegelőn katasztrális holdanként 4-5, silányon csak 1-2 juh tartható el egy nyáron át.
 
Az ideiglenes legelők sorába egyrészt a szántóföldön mesterségesen létesített legelők tartoznak, másrészt a legeltetésre csak mellékesen használt területek, minőkmelyek az [[ugar (mezőgazdaság)|ugar]], a [[tarló]] és az erdei legelők.
 
[[Magyarország]]on az [[1890-es évek]]ben az állandó legelők kiterjedése 4 317 000 ha volt, s a szűkebb értelemben vett Magyarországon 3 708 883 hektár, vagyis az összes akkori termőterület 14,0, illetve 13,9%-a volt.
 
==Lásd még==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Legelő