Wikipédia

„Észak-Európa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
természeti erőforrások bővítése
formázás
44. sor:
Észak-Európa országaiban hasznosított főbb természeti erőforrások: a [[termőföld]], az [[erdő]], a [[tenger]] (szerepe a [[halászat]], a hajózás, hajóépítés), a [[vízenergia]] és az [[érc]]ek.<ref>Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 296. oldal</ref>
 
'''A jó termőföld''' Észak-Európában viszonylag kevés, mivel sok területen a pleisztocén jég taroló munkája miatt hiányzik a megművelhető talajtakaró. Összefüggő termőföld csak a parti síkságokon és a svéd tóvidéken található. Sok területet borít [[moréna]], mely szintén nem kedvez a talajképződésnek. Ezen kívül az éghajlat is korlátozza a mezőgazdasági termelést, a bősége csapadék kilúgozza a talajt és [[podzol]]t hoz létre, illetve sok helyen mocsaras, [[láp]]os területek alakulnak ki.

[[Fájl:Ponsse_Buffalo.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Fakitermelés [[Norvégia|Norvágiában]]]]
Ez alól kivétel Dél-Svédország és [[Dánia]], ahol már a [[barna erdőtalaj]] a jellemző, ez már alkalmasabb a mezőgazdasági művelésre. Dániában a kedvező feltételek miatt magas a szántók aránya, az ennek köszönhető nagy volumenű takarmányozó állattenyésztésre pedig igen fejlett [[élelmiszeripar]] épült ki. [[Svédország]], [[Norvégia]], [[Finnország]] és [[Izland]] viszont már [[import]]ra támaszkodik az [[élelmiszeripar]]ban.<ref>Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 298. oldal</ref>
 
 
53 ⟶ 56 sor:
 
 
[[Fájl:StatfjordA(Jarvin1982).jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Olajfúrótorony a tengeren]]
'''A tenger szerepe''' a legjelentősebb a térségben, az itt élők történelmük kezdete óta szoros kapcsolatban állnak vele. A természetföldrajzi adottságok is kedveztek a hajózásnak, mivel rengeteg a mélyvizű kikötő, melyek az [[Észak-atlanti-áramlat]]nak köszönhetően még télen sem fagynak be. [[Norvégia|Norvégiában]] van a legnagyobb hagyománya a tengeri hajózásnak, a flottája a 9. legnagyobb a világranglistán. Az itt található tengerek gazdag halászterületek is, Észak-Európa államai 8-9%-kal részesednek a világon kifogott összes tengeri halzsákmányából.<ref>Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 302. oldal</ref> A tengeri kontinentális talapzat [[kőolaj]] és [[földgáz]]készlete is jelentősen hozzájárult az észak-európai országok gazdasági fejlődéséhez. Az itt található [[self]]területet [[1965]]-gen osztották fel egymás között az országok, a leggazdagabb lelőhelyek [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniának]] és [[Norvégia|Norvégiának]] jutottak. [[1971]]-ben kezdődött megy [[Norvégia|Norvégiában]] a [[kőolaj]] kitermelése a selfterületről, és pár éven belül jelentős kőolajexporttőrré vált. Az olajat csővezetéken keresztül főként [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] kikötőibe juttatják, a [[földgáz]]t pedig német és belga kikötőkön keresztül továbbítják.<ref>Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 302. oldal</ref> Dánia fennhatósága alatt álló selfterületen is sikerült kőolajat és földgázt feltárni, de ez a mennyiség csak az ország belső igényeit fedezi.▼
'''A tenger szerepe''' a legjelentősebb a térségben, az itt élők történelmük kezdete óta szoros kapcsolatban állnak vele. A természetföldrajzi adottságok is kedveztek a hajózásnak, mivel rengeteg a mélyvizű kikötő, melyek az [[Észak-atlanti-áramlat]]nak köszönhetően még télen sem fagynak be. [[Norvégia|Norvégiában]] van a legnagyobb hagyománya a tengeri hajózásnak, a flottája a 9. legnagyobb a világranglistán. Az itt található tengerek gazdag halászterületek is, Észak-Európa államai 8-9%-kal részesednek a világon kifogott összes tengeri halzsákmányából.<ref>Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 302. oldal</ref>
 
▲'''A tenger szerepe''' a legjelentősebb a térségben, az itt élők történelmük kezdete óta szoros kapcsolatban állnak vele. A természetföldrajzi adottságok is kedveztek a hajózásnak, mivel rengeteg a mélyvizű kikötő, melyek az [[Észak-atlanti-áramlat]]nak köszönhetően még télen sem fagynak be. [[Norvégia|Norvégiában]] van a legnagyobb hagyománya a tengeri hajózásnak, a flottája a 9. legnagyobb a világranglistán. Az itt található tengerek gazdag halászterületek is, Észak-Európa államai 8-9%-kal részesednek a világon kifogott összes tengeri halzsákmányából.<ref>Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 302. oldal</ref> A tengeri kontinentális talapzat [[kőolaj]] és [[földgáz]]készlete is jelentősen hozzájárult az észak-európai országok gazdasági fejlődéséhez. Az itt található [[self]]területet [[1965]]-gen osztották fel egymás között az országok, a leggazdagabb lelőhelyek [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniának]] és [[Norvégia|Norvégiának]] jutottak. [[1971]]-ben kezdődött megy [[Norvégia|Norvégiában]] a [[kőolaj]] kitermelése a selfterületről, és pár éven belül jelentős kőolajexporttőrré vált. Az olajat csővezetéken keresztül főként [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] kikötőibe juttatják, a [[földgáz]]t pedig német és belga kikötőkön keresztül továbbítják.<ref>Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 302. oldal</ref> Dánia fennhatósága alatt álló selfterületen is sikerült kőolajat és földgázt feltárni, de ez a mennyiség csak az ország belső igényeit fedezi.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Észak-Európa”