„Észak-Európa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
természeti erőforrások bővítése |
cite book sablon |
||
20. sor:
=== Kialakulása ===
[[Fájl:Duolbagorni.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Kebnekaise-masszívum a [[Skandináv-hegység]]ben]]
Észak-Európában találhatóak egész [[Európa]] legidősebb és a legfiatalabb területei is. Itt található a [[Balti-pajzs]], mely a kontinens ősi magja, 2-2,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A pajzshoz gyűrődött hozzá a [[Skandináv-hegység]]. A [[negyedidőszak]]i jég előrenyomulása formálta meg ezen tájakat és alakította ki a part menti vásott sziklákat. A [[Skandináv-hegység]] és környezetének emelkedése a jégkorszak vége óta folyamatosan tart, a [[Botteni-öböl]] térsége napjainkban is évi 3-5 mm-rel emelkedik.
=== Éghajlata ===
Észak-Európa éghajlata sokkal melegebb, mint a hasonló [[szélességi kör]]ökön fekvő egyéb területeké, mint például [[Szibéria]], vagy [[Kanada]]. Ez a [[Golf-áramlat]]nak köszönhető, amely 5-10 °C-kal növeli e terület [[évi középhőmérséklet]]ét. Amennyiben ez a [[tengeráramlat]] megszűnne, Észak-Európának változna meg legradikálisabban az éghajlata.
[[Fájl:Mälarsee.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A [[Mälaren]] tó]]
[[Fájl:Moose-Gustav.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Fiatal jávorszarvas bika a grönåseni jávorszarvasparkban (Svédország)]]
Észak-Európa éghajlat kétarcúnak mondható, mivel két merőben különböző [[klíma]]típus mutatható ki a területen. A [[Skandináv-hegység]]től nyugatra a [[szubtrópusi óceáni]] klímatípus, míg keleti oldalán a [[szubpoláris kontinentális]] klímatípus a meghatározó. A [[Golf-áramlat]] által ért norvég parti részen a [[január]]i középhőmérséklet 0-1 °C, a [[július]]i középhőmérséklet pedig 12-14 °C.
=== Vízrajza ===
Észak-Európában főképp az eljegesedések alakították ki a vízhálózatot. A [[folyó]]k többnyire rövidek, a vízhálózat sűrű. Észak-Európa legnagyobb folyója a Vänern-tavon átfolyó és a [[Kattegatt]]-szorosba ömlő [[Göta-folyó]]. A [[Balti-pajzs]] folyói kis esésűek, zuhatagosak, emiatt nagy vízerőkészletet jelentenek.
A tavak a jégkorban vésődtek ki és gátolódtak el. A legnagyobb tavak: [[Ladoga-tó]], [[Onyega-tó]], [[Vänern]], [[Vättern]] és [[Mälaren]]. [[Finnország]]ban jóval több tó található, ezek kisebbek és sekélyebbek, közülük legnagyobb az [[Inari]]. {{refhely|Európa regionális természetföldrajza}}.
'''Tengerei:''' [[Balti-tenger]], [[Északi-tenger]], [[Norvég-tenger]], [[Jeges-tenger]], [[Barents-tenger]], [[Fehér-tenger]]
38. sor:
Észak-Európa a [[Föld]] legerdősültebb nagytája, az [[erdő]]k akár az é.sz. 70° környékén is előfordulhatnak még. [[Tajga]] és [[tundra]]területek találhatók itt. A tajgaterületeket főleg [[lucfenyő]], [[vörösfenyő]] és [[erdeifenyő]] alkotja, aljnövényzetük ritka, talajuk szürke [[podzol]]. A tajgát észak felé az [[erdős tundra]] követi, itt [[nyír]]rel kevert [[fenyő]]erdők a jellemzők. Észak felé fokozatosan megjelennek a törpefák. [[Lappföld]] északi szegélyénél és a [[Spitzbergák]] területén már a [[tundra]] a jellemző, növényzetét mohák, [[zuzmó]]k alkotják, de [[láp]]ok is előfordulhatnak. A déli területeken [[lombhullató erdő]]k jelennek meg, itt [[tölgy]], [[juhar]], [[kőris]], [[szil]] és [[bükk]] fordul elő.
A [[tundra]] állatvilágát a [[rénszarvas]]ok alkotják, napjainkban jellemzőbb már a tenyésztett csorda, mint a vadon élő állomány
==Társadalomföldrajz ==
=== Természeti erőforrások ===
Észak-Európa országaiban hasznosított főbb természeti erőforrások: a [[termőföld]], az [[erdő]], a [[tenger]] (szerepe a [[halászat]], a hajózás, hajóépítés), a [[vízenergia]] és az [[érc]]ek.
50. sor:
A jó termőföld Észak-Európában viszonylag kevés, mivel sok területen a pleisztocén jég taroló munkája miatt hiányzik a megművelhető talajtakaró. Összefüggő termőföld csak a parti síkságokon és a svéd tóvidéken található. Sok területet borít [[moréna]], mely szintén nem kedvez a talajképződésnek. Ezen kívül az éghajlat is korlátozza a mezőgazdasági termelést, a bősége csapadék kilúgozza a talajt és [[podzol]]t hoz létre, illetve sok helyen mocsaras, [[láp]]os területek alakulnak ki.
Ez alól kivétel Dél-Svédország és [[Dánia]], ahol már a [[barna erdőtalaj]] a jellemző, ez már alkalmasabb a mezőgazdasági művelésre. Dániában a kedvező feltételek miatt magas a szántók aránya, az ennek köszönhető nagy volumenű takarmányozó állattenyésztésre pedig igen fejlett [[élelmiszeripar]] épült ki. [[Svédország]], [[Norvégia]], [[Finnország]] és [[Izland]] viszont már [[import]]ra támaszkodik az [[élelmiszeripar]]ban.
[[Fájl:Ponsse_Buffalo.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Fakitermelés [[Norvégia|Norvágiában]]]]
56. sor:
Az erdőgazdálkodásban is megfigyelhetőek területi különbségek. [[Izland]] területe szinte teljesen fátlan, Dániában az erdők helyét átvették a szántók. [[Svédország]] és [[Finnország]] viszont rendkívül gazdag fenyvesekben, mely ipari hasznosításra kiválóan alkalmas. Dél-Svédországban pedig a vegyes erdők és a lombos erdők a meghatározóak. A fakitermelést a sűrű vízhálózat is segíti, mivel így faúsztatással szállítható a kitermelt állomány.
Már a [[17. század]]ban megindult a nagyobb volumenű kitermelés, a nagyipari feldolgozás pedig a [[19. század]] végén indult el a cellulóz és [[papíripar]] kifejlődésével.
==== A tenger szerepe ====
[[Fájl:StatfjordA(Jarvin1982).jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Olajfúrótorony a tengeren]]
A tenger szerepe a legjelentősebb a térségben, az itt élők történelmük kezdete óta szoros kapcsolatban állnak vele. A természetföldrajzi adottságok is kedveztek a hajózásnak, mivel rengeteg a mélyvizű kikötő, melyek az [[Észak-atlanti-áramlat]]nak köszönhetően még télen sem fagynak be. [[Norvégia|Norvégiában]] van a legnagyobb hagyománya a tengeri hajózásnak, a flottája a 9. legnagyobb a világranglistán. Az itt található tengerek gazdag halászterületek is, Észak-Európa államai 8-9%-kal részesednek a világon kifogott összes tengeri halzsákmányából.
A tengeri kontinentális talapzat [[kőolaj]] és [[földgáz]]készlete is jelentősen hozzájárult az észak-európai országok gazdasági fejlődéséhez. Az itt található [[self]]területet [[1965]]-gen osztották fel egymás között az országok, a leggazdagabb lelőhelyek [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniának]] és [[Norvégia|Norvégiának]] jutottak. [[1971]]-ben kezdődött megy [[Norvégia|Norvégiában]] a [[kőolaj]] kitermelése a selfterületről, és pár éven belül jelentős kőolajexporttőrré vált. Az olajat csővezetéken keresztül főként [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] kikötőibe juttatják, a [[földgáz]]t pedig német és belga kikötőkön keresztül továbbítják.
==== Vízenergia ====
[[Fájl:Stornorrfors_dam_Umeå_Sweden.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A [[Stornorrfors vízerőmű]] Svédországban]]
A [[vízenergia]] hasznosítására rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a térség. A sűrű és nagy esésű, sebes vízhálózat, természetes víztározók, bőséges [[csapadék]] biztosítja, hogy főképp [[Norvégia]] és [[Svédország]] már az [[1880]]-as évektől [[vízerőmű]]veket építhessen és ipara kibontakozhasson az így megszerzett olcsó energia segítségével. [[Norvégia]] áramtermelése szinte teljesen, [[Svédország]]é 40%-ban, [[Finnország]]é 10-12%-ban származik vízerőművekből.{{refhely|Európa regionális társadalomföldrajza}} [[Dánia|Dániában]] inkább a [[szélerőmű]]vek jutnak nagy szerephez, az áramtermelés 20%-át biztosítják.
==== Ércek ====
A [[Balti-pajzs]] és a [[Skandináv-hegység]] [[érc]]ekben rendkívül gazdag terület, [[Izland]] és [[Dánia]] viszont nem rendelkezik érckészletekkel. [[Svédország]] [[vasérc]]bányászatban az első Európában, valamint [[Svédország]], [[Finnország]] és [[Norvégia]] hatalmas [[pirit]]készletekkel is rendelkezik.{{refhely|Európa regionális társadalomföldrajza}} A [[bányászat]] ezen országokban nagy múltra tekint vissza és a [[vaskohászat]]ra alapuló fejlett [[gépipar]]ral rendelkeznek, melyet nagyfokú termelési specializáció jellemez.
== Jegyzetek ==
75. sor:
== Források ==
* {{hely|Európa regionális természetföldrajza}} {{cite book|title=Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz |author=Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula
* {{hely|Európa regionális társadalomföldrajza}} {{cite book|title=Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz |author=Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula|pages=44|language=magyar |year=2007 |publisher=ELTE Eötvös Kiadó |location=Budapest|pages= 295-338|id=ISBN 9789634633198 }}
{{Európa}}
|