„Inowrocław” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Javítás |
|||
1. sor:
{{Lengyel település infobox
| név = Inowrocław
| kép = PL Ino KrolowejJadwigi.JPG
| képaláírás = A Królowej Jadwigi sétálóutca
| címer = POL Inowrocław COA.svg
| zászló = Inowrocław flaga.svg{{!}}border
| vajdaság = Kujávia-Pomerániai
| járás = Inowrocławi
| rang = város
| körzethívószám = +48 (0)52
| rendszám = CIN - néha BDI, BCI, BDW, BCW és BCR.
| tszf = 85-100
15 ⟶ 18 sor:
| hosszúsági ívperc = 15
| hosszúsági ívmásodperc = 40
| szöveg pozíciója =
| weboldal = www.inowroclaw.pl/
}}
'''Inowrocław''' ([[német nyelv|németül]] ''Inowrazlaw'', [[1904]]
== Története ==
Inowrocław első említése [[1185]]-ből ismert, a forrás a várost ''Novo Wladislaw'' néven nevezi. A névválasztás valószínűleg [[I. Ulászló Herman lengyel fejedelem|I. Ulászló Herman]] tiszteletére történt mint ''Nowy Włocławek'' (=''Új Włocławek''), mivel a várost [[Włocławek]] polgárai alapították, akik az [[árvíz]] elől menekülve városuknak új helyet kerestek. A város gazdaságának alapja nagy vásárok tartása és a közelben űzött
Inowrocław [[1238]] körül kapott városjogokat Kazimerz Konradowicz hercegtől. [[1466]]-[[1772]] között Inowrocław az azonos nevű vajdaság központja volt, mely Kujávia eszak-nyugati részét ölelte fel az alábbi városokkal: [[Bydgoszcz]], [[Solec Kujawski]], [[Koronowo]], [[Gniewkowo]], [[Podgórz]], [[Słońsko]], [[Raciążek]], [[Służewo]], [[Lipno]], [[Dobrzyń]] és [[Radziejów]].
A porosz hódítás idején a várost is alávetették a germanizációnak. A [[19.
A város lakói aktívan részt vettek az összes nemzeti politikai mozgalomban. 1812-ben [[Moszkva]] felé mentében
Inowrocław [[1919]]-ben lett ismét Lengyelország része. A két világháború közötti gazdasági nehézségek miatt Inowrocławban igen magas volt a [[munkanélküliség|munkanélküliek]] aránya. A munkanélküliek és munkások több alkalommal tüntettek. 1926-ban a rendőrség véresen leverte a munkásság demonstrációját. Az 1930-as években a munkanélküliek többször is éhségsztrájkokat tartottak. A nehéz gazdasági környezet ellenére a város fejlődött. Megnyitották az
1939. szeptember 5-7 között a 26. gyalogsági divízió egységei érkeztek a város körzetébe, hogy felvegyék a harcot a német 4. hadsereg egységeivel.
A német megszállás első napjaiban a lakosság tömeges letartóztatása és kivégzése folyt, a legnagyobb visszhangot az „inowrocławi véres vasárnap” 1939. október 30. éjjele) váltotta ki, melynek során több mint 1000 lengyel családot lakoltattak ki. [[1940]]-[[1945]] között [[koncentrációs tábor]] működött, melyben kb. {{szám|10000}} lengyelt őriztek, néhány százat meg is gyilkoltak. Mątwy városrészben hadifogoly tábort létesítettek, ahol szovjet, francia és angol
1950-1988 között a város a bydgoszczi vajdasághoz tartozott.<!--
-->
50 ⟶ 53 sor:
* Szent Adalbert gimnázium - ul. Toruńska
<gallery>
</gallery>
▲== Forrás ==
{{fordítás|pl|4=lengyel|n=az|Inowrocław|}}<!-- 2010-02-02 -->▼
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
▲{{fordítás|pl|4=lengyel|n=az|Inowrocław|}}<!-- 2010-02-02 -->
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Inowrocław}}
* [http://www.inowroclaw.pl/ Hivatalos honlap]
{{portál|Lengyelország|-|}}
[[Kategória:Lengyelország települései]]
|