Wikipédia

„Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 56 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q5862903 adatába
a →‎Története: első sorban→elsősorban AWB
12. sor:
* Fő szócikk: ''[[A valószínűség-számítás története]]''
 
A valószínűségek elméletének – „a véletlen matematikájának” megalapozói közt első sorbanelsősorban említendő a francia [[Pierre de Fermat|Pierre Fermat]] ([[1601]]–[[1665]]) és [[Blaise Pascal]] ([[1623]]–[[1662]]); bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a ''[[De ludo aleae]]'' ''(A kockajátékról)'' c. könyv, amit [[Gerolamo Cardano|Cardanonak]] ([[1501]]–[[1576]]) tulajdonítanak (a kockajátékról már [[Claudius római császár]] is írt egy hosszabb, tréfás értekezést). A legtöbb értekezés a véletlenek törvényszerűségeiről hasonló címet viselt – a matematikának ez az ága ugyanis a [[szerencsejáték]]ok elméleteként indult. Levelezésükben Pascal és Fermat is lényegében a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat ("[[pontosztozkodási probléma]]" ill. "[[de Méré lovag problémája]]"), tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a "klasszikus" vagy "kombinatorikus" valószínűség-számítás alapjait.
 
A valószínűség-számítás mint matematikai elmélet születési évének az [[1654]]-es esztendőt (Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte) szokás tekinteni; maga a „valószínűség” (''probabilitas'') szó [[Jacob Bernoulli]] (1654–[[1705]]) ''Ars conjectandi'' (''A találgatás művészete'', 1713.) c. munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például ha kísérletként egy dobókockát dobunk fel sokszor, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára; és jegyezzük, hányszor dobtunk hatost, akkor elegendő sokszor végezve a feldobásokat azt tapasztaljuk, hogy az összes dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Valószínűségszámítás”