„Menóra” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
== A menóra a korai zsidóságban ==
Az eredeti menóra az [[Isten]]nek a [[Tóra]] második könyvében ([[Sömot]] ~ 2.[[Mózes]] ~ [[Mózes második könyve|Exodus]] ~ [[Kivonulás]]) 25. rész 31-40 verseiben leírt utasításai alapján készült és a [[Szent Sátor]], majd később a [[jeruzsálemi templom]] szertartásainak szerves része volt. A szentélyben lévő menórát a kohanim minden este szertartásosan meggyújtotta, és minden reggel ugyanúgy előírásosan megtisztította, a csonkokat kicserélte és a csészékbe friss olívaolajat öntött.
A [[kohaniták]] [[Áron (Biblia)|Áron]] papi leszármazottjai, akiket Isten eredetileg az [[Aranyborjú]]-eset után jelölt ki bizonyos szent munkák, mint az áldozatok és más szertartások elvégzésére. A [[jeruzsálemi templom]] elpusztulása után a rabbinikus zsidóság kialakulásával a kohanimok szerepe jelentősen lecsökkent, de származási vonalaikat gondosan megőrzik. Formális szerepük azóta csak a nagy megtiszteltetésnek számító első ''aliyah''ra, – a [[Tóra]]-felolvasás megáldására – szorítkozik. E tisztségből származnak a gyakori ''Kohen'' családnév különböző formái is.
21. sor:
A zsinagógákban napjainkban gyakran látható lámpákat ''ner tamid''nak hívják („folytonos lámpa” vagy „örök láng”), és azok csupán a menóra szimbólumainak tekinthetők.
A [[Szent Sátor]]ban és a [[Jeruzsálemi Templom
A [[Hanuka]] ünnepeken használt [[Hanuka#Hanukkija|hanukkija]] (kilencágú menóra) is az eredeti mintájára készült, annak emlékére, hogy a harcok ideje alatt a rendesen egynapi olaj nyolc napig tartott ki. Hanuka a [[zsidó naptár]] Kislev hónapjának 25. napján kezdődik, mely 2005-ben december 25–ére, 2006-ban december 15-ére esik stb. A vallásilag kis jelentőségű Hanuka nincs megemlítve a zsidó szentírásban ([[Biblia|Tanakh]] ~ [[Ószövetség]]), csupán a zsidók által is [[Apokrif iratok|apokrifnak]] tekintett [[Deuterokanonikus könyvek#Makkabeusok|Makkabeusok]] könyvében olvashatunk róla. A Hanuka csak a 20. században terjedt el egyfajta [[Hanuka|„zsidó karácsony”]]-ként, amelyet sokan keserű iróniának tartanak, mivel azt az eredeti jelentés ellenére a zsidó vallás legvilágiasabb ünnepének, a környezetbe való beolvadás, az asszimilálódás jelképének látják.
|