„Derekegyház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 9 interwiki link migrálva a Wikidata d:q508607 adatába
Szentesi járás, linkesítések
5. sor:
| régió = Dél-Alföld
| megye = Csongrád
| járás = Szentesi
| kistérség = Szentesi
| rang = [[község]]
18 ⟶ 19 sor:
| KSH kód = 07834
}}
'''Derekegyház''' [[község]] [[Csongrád megye]] [[Szentesi kistérségjárás]]ébenában.
 
== Fekvése ==
[[Szentes]]től 13, [[Hódmezővásárhely]]től 26, [[Orosháza|Orosházától]] 24 km-re található település. A [[45-ös főút (Magyarország)|45-ös főút]] Szentes-Hódmezővásárhely közötti szakaszán Orosháza irányában történő leágazással közelíthető meg.
 
== Története ==
A régészeti[[régészet]]i leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. A község nevét - korábbi feltételezés szerint - [[Árpád-kor]]i templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, ''derék'' épület lehetett (derék + egyház). A templom maradványai a [[19. század]] elején még láthatók voltak, az 1970-es évek elején sor került feltárására is. Az épület egyenes szentélyzáródású, a kor falusi templomainak méreteit mutatja, így mérete nem lehet a település nevének alapja. A település az [[1241]]-es [[tatárjárás]] után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A [[16. század]] második felében háromszor pusztította a török ([[1552]], [[1566]], [[1596]]), aztán végleg megsemmisült.
 
[[1702]]-ben báró [[Schlick Lipót]] császári tábornok kapta birtokul a pusztát, tőle [[1722]]-ben gróf [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] vásárolta meg. A település eredeti területét jogvita zárásaként három részre osztották. A Kórógytól északra eső földeket Szenteshez csatolták, délnyugati részét Szegvár kapta meg, míg a maradékon a Károlyi-uradalom egyik központját szervezték meg. A kastély, kastélykápolna és gazdasági épületek köré települt népesség főként mezőgazdasági tevékenységet folytatott: gabonafélék termesztése és kertészet. Ezen kívül pedig volt egy gőzerőre épített szeszgyár, amelyet juhmosásra is használtak, ugyanis juhtenyésztéssel is foglalkoztak.
41 ⟶ 42 sor:
 
== A Károlyi család ==
Derekegyház történetében meghatározó jelentőségű a [[nagykároly]]i gróf [[Károlyi család]].
 
Károlyi Sándor [[1722]]-ben megvásárolta a török időkben pusztává vált területet, s megkezdte benépesítését. Károlyi Antal az [[1760]]-as években uradalmi központtá fejlesztette, megépíttetve a későbbi település első jelentősebb épületét, a ma is álló barokk kastélyt. Károlyi Alajos elősegítette Derekegyház nagyközség [[1874]]-ben történt megalakítását.
65 ⟶ 66 sor:
{{csonk-dátum|csonk-Csongrád|2005 novemberéből}}
 
{{Szentesi kistérségjárás}}
{{Csongrád megye települései}}