„Henrik Pontoppidan” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
|||
31. sor:
== Élete és munkássága ==
Sokgyermekes [[jütland]]i lelkészcsaládban született. 1863-ban, hatéves korában élte át a porosz-osztrák hadsereg invázióját. Tizenhétévesen [[Koppenhága|Koppenhágába]] ment műszaki főiskolára. Egy [[Svájc]]ban tett nyári utazást követően kezdett el írni, abbahagyta mérnöki tanulmányait és 1910-ig népiskolai tanítóként dolgozott. Első könyvét 1881-ben adták ki, ugyanebben az évben nősült meg, és ezt követően az írásaiból élt. 1888-ban ez a házasság végetért, majd 1892-ben Pontoppidan másodszor is megnősült. Második házasságából két gyermeke született.
Munkásságának első szakaszát az éles társadalomkritika jellemzi. Elbeszéléseiben szakított a parasztság idealizált ábrázolásával. Fő művének három regényciklusát tartják, amelyeket a [[Honoré de Balzac|balzac]]i és [[Émile Zola|zolai]] hagyományok szellemében írt. A főhős sorsán keresztül Dániát ábrázolja az iparosodás, kulturális változások és ébredő forradalmi mozgalmak korszakában. Az 1891-1895 között megjelent ''Det forjættede Land'' ''(Az ígéret földje)'' egy idealista portréja, akinek az az álma, hogy vidéki lelkész legyen, ez az álom azonban kiábránduláshoz vezet. Talán legismertebb műve a nyolckötetes, részben önéletrajzi jellegű ''Lykke-Per'' ''(Szerencsés Péter)'', amelynek hőse szakít vallásos családjával, hogy mérnök legyen. Sikerének csúcsán azonban feladja karrierjét és visszatér a hagyományos keresztény élethez. A keserű hangú ''De dødes Rige'' ''(A halottak országa )'' pesszimista képet fest a dán társadalomról a demokrácia 1901-es látszatgyőzelme után.
90. sor:
{{csonk-irod}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{IrodalmiNobelDíj1901-1925}}
| |||