„Roger Martin du Gard” változatai közötti eltérés

a
Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása
(→‎Munkássága: A Thiboult család cím a franciául e szócikkben két változatban szerepel. Les Thibaults vagy Les Thibault? A francia eredetiben Les Thibault.)
a (Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása)
1881-ban magas rangú [[katolikus]] hivatalnok család gyermekeként látta meg a napvilágot, anyagi gondjai ennek következtében sohasem voltak. Gimnáziumi tanulmányait [[Condorcet]]-ban végezte. Édesapja, Paul Martin du Gard vallásos nevelésben részesítette, ennek ellenére a fiatal Roger tizenöt éves korában fellázadt az [[egyház]] tanai ellen. Fiatal korában meghatározó olvasmányélménye volt [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]] [[Háború és béke (regény)|Háború és békéje]] (a könyvet egyik pap tanára adta a kezébe). A gimnázium elvégzése után jelentkezett a [[Sorbonne]]-ra, de nem vették fel, ezért 1899-ben beiratkozott a levéltári főiskolába. A főiskolai tanulmányai alatt elsajátított cédulázó, anyaggyűjtő, rendszerező módszereket íróként is hasznosította, de a tudományos kutatás iránt nem érzett elhivatottságot.
 
1906-ban megnősült, feleségül vette Hélène Foucault-t, aki egy párizsi ügyvéd lánya volt. A következő évben született meg lányuk, Christiane. Családi életéről nem sokat tudtunk, csak a barátok megjegyzései, nyilatkozatai alapján valószínűsíthető, hogy Hélène vallásos volt és Christiane taníttatása és neveltetése körül olyan viták folyhattak, amelyek alakították az író első nagy regényének, a ''Jean Barois''-nak a problematikáját.
 
Első irodalmi kísérleteivel barátai tanácsára felhagyott. 1906-1908 között írta meg első regényét, ''Egy szent élete'' címen, de a kéziratot sohasem publikálta. 1909-ben önmaga vigasztalására és bátorítására megírta, majd saját költségein kiadatta a ''Devenir!'' című regényét. A könyv különösebb visszhang nélkül maradt, a fiatal Martin du Gard nem tudott olvasótábort toborozni magának. Még ugyanabban az évben megszületett következő műve ''L’une de nous'' címmel, de ez is elvetélt próbálkozásnak bizonyult. Csak négy év múlva sikerült szert tennie az áhított sikerre a ''Jean Barois'' című regénnyel. Ez már nemcsak az olvasók, de a szakmabeliek figyelmét is felkeltette. Ekkor került kapcsolatba a korszak legjelentősebb francia irodalmi folyóiratának, a ''Nouvelle Revues Francaise'' körével. Martin du Gard első irodalmi sikerével írótársai közül elsősorban [[André Gide]]-et nyűgözte le. 1904-ben Jacques Capeau színháza, a ''Vieux Colombier'' nagy sikerrel vitte színre ''Leleu apó testamentuma'' című [[dráma|drámáját]], amely egy paraszti témájú [[vígjáték]].
Műveiben folytatta és megújította a 19. századi [[Realizmus (művészet)|realizmus]] és [[Naturalizmus (művészet)|naturalizmus]] hagyományait. Első jelentős regénye az 1913-ben megjelent ''Jean barois'' (magyar címe: ''Egy lélek története'') tulajdonképpen egy negatív fejlődésregény, amelyben fontos szerepet kapott a [[Dreyfus-ügy]]. A regény címszereplője vallásos nevelésbe részesült, ennek ellenére felnőtt korára mégis szabadgondolkodó lett, majd a halál árnyékában megtért. Nem bölcsesség birtokában, hanem annak hiányában ért egy életút végéhez. Jean sorsának hátterében a hit, és a tudomány mindenhatóságát hirdető [[szcientizmus]] [[konfliktus]]a áll.
 
Martin du Gard élete főműve az [[Irodalmiirodalmi Nobel-díj|irodalmi Nobel-díjjal]]jal kitüntetett ''Les Thibault''/''A Thibault család''. A mű magyar besorolás szerint [[családregény]], de helyesebb lenne a ''nemzedékregény'' műszóval illetni, mert az egyes kötetek általában az egymás után következő nemzedékek ellentétbe forduló viszonyát, illetve ezzel párhuzamosan az egyes nemzedékeken belüli viszonyokat helyezik a középpontba. A polgári életforma keretei között a nemzedéki viszonyok társadalmilag és lélektanilag egyaránt meghatározzák az egyén helyzetét és fejlődését. Ezeket a viszonyokat Martin du Gard úgy mutatta be, mintha általában jellemzőek lennének a polgári családokra és belőlük következtetni lehetne a polgári társadalom egészének felépítésére is. Kiemelkedő és nagy íróknál így vált a családregény a polgárság önismeretének és útkeresésének eszközévé ([[Thomas Mann]] esetében is). Martin du Gard nem különálló regényekből építette fel a teljességet, ahogy azt [[Honoré de Balzac|Balzac]] vagy [[Émile Zola|Zola]] tette, hanem egyetlen, hatalmas, összefüggő látomásba sűrítette azt.
 
A ''Thibault család'' két család és nemzedék története az [[1900-as évek]] elejétől a szereplők sorsát lezáró első világháború végéig. A művet az író két évvel az első kötet papírra vetése előtt megtervezte, ám a hatodik kötet megjelenése után gyökeresen megváltoztatta elképzeléseit. A történetben végső soron a háború kitörését megelőző hetek játsszák a főszerepet, maga a háború lett a főszereplő, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a regényfolyam utolsó, hetedik kötete.
{{Fordítás|fr|Roger Martin du Gard}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{IrodalmiNobelDíj1926-1950}}
{{Portál|Franciaország||Irodalom}}
282 710

szerkesztés