„Ábrányi Kornél (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: Bot: "19., 20., 21. századi magyarok" kategória eltávolítása |
a Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
||
6. sor:
== Családja ==
Első felesége: Medve Jozefin. Gyermekeik: [[Ábrányi Kornél, ifj.|Ábrányi Kornél]] (1849-1913), aki szintén író, újságíró és [[Ábrányi Emil, ifj.|ifj. Ábrányi Emil]] (1850-1920), aki költő, műfordító és újságíró lett. Unokája, [[Ábrányi Emil, legifjabb|legifjabb Emil]] nagyapja útját követve zeneszerző és karmester lett.
Második felesége: [[Katona Clementina]] (1858-1932) író és újságíró volt.
== Élete ==
15. sor:
[[1834]]-ben [[Nagyvárad]]on ismerkedett meg [[Erkel Ferenc]]cel, az ő hatására választotta a zenei pályát. Első szerzeménye 1841-ben jelent meg ''Magyar Ábránd'' címmel, s a következő évben zongoristaként is debütált [[Nagyvárad]]on.
[[1843]]-ban külföldre ment, hogy [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] zenészektől tanuljon. [[München]]ben ismerkedett meg [[Liszt Ferenc]]cel, akinek egyik legodaadóbb híve és barátja lett. [[Párizs]]ban [[Frédéric Chopin|Chopintől]] és Kalkbrennertől vett zongoraórákat. Rövid londoni, majd magyarországi tartózkodás után [[Bécs]]be került, ahol [[Joseph Fischhof]] tanítványa lett. Első [[pest]]i koncertjét 1847-ben adta, amikor végleg hazatért tanulmányútjáról.
[[1848]]/[[1849|49]]-ben állami hivatalnok és kormánybiztosi titkár volt. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] önkéntesként és [[Nemzetőrség|nemzetőrként]] vett részt.
Az ezt követő önkényuralmi években Pesten élt. 1860-ban megalapította az első magyar zenei szakfolyóiratot, a [[Zenészeti Lapok]]at, amelynek 1876-ig főszerkesztője volt. 1863-ban szintén ő volt az egyik alapítója a [[Zenészsegély Egylet]]nek, majd 1865-ben az ő indítványára jött létre az [[Országos Magyar Dalárdaegyesület]], amelynek 1888-ig vezértitkára volt. 1875-től jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia felállításának előkészületeiben, majd 1883-ig titkárként, nyugdíjazásáig, 1888-ig pedig tanárként dolgozott az intézményben. Zeneszerzést, [[zeneelmélet]]et, [[zenetörténet]]et és zeneesztétikát tanított. Utóbbi témában 1877-ben tankönyve jelent meg, amely első jelentős ilyen témájú zeneirodalmi kiadvány volt Magyarországon.
1882-től szerkesztette a [[Zenészeti Közlöny]]t és állandó zenei rovatot vezetett a [[Pesti Napló]]nál, a [[Magyar Sajtó]]nál és a [[Pester Lloyd]]nál. Életművének maradandó értéke zenei közéleti tevékenysége. Rendszeresen publikált zenei írásokat.Írásaival [[Frédéric Chopin]], [[Liszt Ferenc|Liszt]], [[Richard Wagner]], [[Hector Berlioz]] és magyar kortársai művészetét népszerűsítette, könyvet írt [[Mosonyi Mihály]]ról, [[Liszt Ferenc]]ről és [[Erkel Ferenc]] életéről és munkásságáról.
Budapesten 1876. október 28-án mutatta be a [[Nemzeti Színház]] [[Georges Bizet|Bizet]] Carmenjét. [[Ludovic Halévy]] szövegkönyvének első fordítója id. Ábrányi Kornél volt.
Maradandó értékeket hozott létre magyarországi zenei kultúpolitikai tevékenységével.
31. sor:
* [http://www.mno.hu/portal/191530 Száz éve halt meg id. Ábrányi Kornél In.: Magyar Nemzet Online, 2003. december 20.]
{{Commonskat|Kornél Ábrányi}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|zene}}
| |||