„Berzeviczy Gergely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: Bot: kategóriák módosítása |
a Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
||
29. sor:
}}
''[[Berzevice|Berzeviczei]] és [[kakaslomnic]]zi'' '''Berzeviczy Gergely''' ([[Kakaslomnic]], [[1763]]. [[június 15.]] – [[Kakaslomnic]], [[1822]]. [[február 23.]]) felvilágosult szellemű közgazdasági író, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[egyházkerületi felügyelő]].
== Élete ==
A [[késmárk]]i evangélikus líceumban szerzett ügyvédi diplomát [[1783]]-ban, majd 1786-ig a [[göttingen]]i egyetemen tanult. Beutazta [[Németország]]ot, [[Franciaország]]ot, [[Belgium]]ot és [[Anglia|Angliát]]. Hazatérte után gyakornoki állást kapott a Helytartótanácsnál. Állami hivatalnokként utazásai során szerzett tapasztalatai alapján kialakult reformelképzeléseit benyújtotta [[II. József magyar király|II. József]] császárnak, de próbálkozásai eredménytelenek maradtak.
Kapcsolatban állt a magyar jakobinus mozgalommal, [[Verseghy Ferenc (költő)|Verseghy Ferenccel]], [[Hajnóczy József]]fel, Orczy Lászlóval, [[Szentmarjay Ferenc]]cel és [[Kazinczy Ferenc]]cel. 1795-ben a [[Martinovics Ignác]]-féle jakobinus összeesküvés bukása utáni megtorlástól félve visszavonult és tudományos munkássággal, illetve gazdasága irányításával foglalkozott. Az elsők között vette észre, hogy Magyarországon a feudális viszonyok gátolják a haladást. Éles bírálatban hívta fel a nemesség figyelmét a jobbágyság kizsákmányolására. ''De commercio et industria Hungariae'' könyve volt Magyarországon az első olyan közgazdasági munka, amely [[Adam Smith]] elméleteinek hatását mutatta. ''De conditione et indole rusticorum in Hungaria'' című munkájában magyar kutatók közül elsőként hasonlította össze Európa paraszti népeit. A magyar jobbágyság történetének vizsgálatával a történeti néprajz úttörője volt.
Szót emelt Magyarország függetlenségéért, s tanulmányozta a magyar-észak-európai kereskedelem lehetőségeit, személyesen járt [[Varsó]]ban és [[Danzig]]ban ezt vizsgálva.
[[1801]]-ben a tiszai evangélikus [[egyházkerület]] egyházkerületi felügyelővé választotta, ezt a tisztséget haláláig viselte. [[1802]]-ben munkássága elismeréséül a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta.
61. sor:
* {{MProtETL|3||304}}
* [http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/b/bgergely.htm A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Berzeviczy Gergely}}
| |||