Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Története: 1 link korr. + 1 redundáns link megszüntetése + néhány apróság
 
'''Árokszállás története az I. világháború és a forradalmak idején'''
A világháborúban az árokszállásiak a 29. Honvéd és a császári és királyi 68 . gyalogezred kötelékeiben vettek részt. A hősi halottak és az eltűntek számát körülbelül 400-ra becsülték, köztük a főjegyző fia, Bazsó Gábor százados. Magyar Béla mint közigazgatási jegyző helyi kórház felállításával szerzett érdemeket.
1916-ban kétszáz istriai osztrák és 400 erdélyi menekült tartózkodott a községben, akiket a központi elemi iskolában szállásoltak el, és élelmezésüket a község ingyenesen végezte. Mint mezőgazdasági munkás 75 egykori hadifogoly is a községben tartózkodott. Velük kapcsolatban írta [[Kele József]] a [[Horhty Horthy- korszak]]ban: „Az egész Jászságban legjobban meg volt kergülve a hazajött és a bolsevizmustól megmételyezett orosz hadifoglyokból és másünnen megbolondított fiatalságtól Jászfényszaru és Kisér. No meg Jászárokszállás is. Itten ők tobzódtak. A komoly parasztok azonban itten is elhúzódtak tőlük nemcsak, hanem hol nyíltan, hol pedig burkoltan elítélték, megvetették őket.”
Bár a proletárdiktatúrának négy halálos áldozata volt Árokszálláson – Torba Balázs, Bobák Imre, Gedei László kisgazdaifjak valamint Fodor István csendőrőrmester – nem lehet azt mondani, hogy pusztán az aljanép mozgolódása volt. Árokszállási születésű volt például [[Kolacsovszky Lajos]] (1891-1954), egy itteni tanító fia, aki a turistairodalomban ma is ismert személy. A berendezkedő [[Horthy-korszak]] azonban az ellenség mitizálásával ismét csak nem hozta meg a munkás – gazda ellentét megoldását.
 
'''Árokszállás története az I. világháború után'''
Igaz, a szocializmusban nem rájuk illett büszkének lenni. A „nemzetközi munkásmozgalomban is ismertté vált Solymosi Ignác” (1898 – 1938) emlékének 1972-ben emeltek szobrot.
A [[második világháború]] nagy pusztításokat okozott, kétszáznegyvenhét áldozata volt. A harcoknak már a civil lakosság is szemtanúja volt: 1944 szeptemberében bombatalálat érte Papp József tanyáját, s másfél hónappal később a front is elérte Árokszállást: a város fölött még légi csata is zajlott: egy gép az Aladi-, egy másik pedig a Móczár-tanyára zuhant.
A háború után megkezdődnek a téeszesítések. Öt [[téesz]] szerveződött, amiknek száma az egye-sülésekegyesülések következtében 1964-re kettőre csökkent. [[1963]]-ban megalapították az azóta is működő általános gimnáziumot, ebben az időszakban alakították ki a mai orvosi rendelőt is az akkori szülőotthon helyén (Móczár Andor – tér helyett már az [[Friedrich Engels|Engels]] – téren), megkezdték a vezetékes ivóvízhálózat létesítését is. A gyors városiasodást jelzik, hogy egyre több utat burkoltak, hogy [[1976]]-ban megnyílt első áruháza is.
Jelenleg Jászárokszállás a falusi turizmus fejlesztésével (barokk templom, termálvizes strand, „Árokszállási nyár rendezvénysorozat”) próbálja fenntartani a további fejlődést, amiben nagy szerepe van a sok száz embernek munkát biztosító gyárak (Carier, Bundy) idetelepülésének is.
 
42 626

szerkesztés