„Halasy-Nagy József” változatai közötti eltérés

| IMDb =

}}

 

Filozófiával, filozófia történettel és filozófiai művek fordításával foglalkozott. Egyszerre volt az antik bölcselet tudós kutatója, [[Arisztotelész]] műveinek fordítója és a modern filozófiai áramlatok ([[Immanuel Kant]] és az [[Neokantianizmus|újkantiánus]] filozófia) közvetítője, értelmezője, magyarázója.

 

1903 és 1907 között a [[ELTE|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en görög-latin szakán tanult, majd 1907-ben tanári oklevelet és [[filozófia]]i [[doktorátus]]t szerzett.<ref name="plex"/> 1905-től 1919-ig [[Kiskunhalas]]on a református főgimnázium tanára volt.<ref name="plex"/> 1919-től 1921-ig az [[Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanárképző Intézet]]ben a [[pedagógia|pedagógiát]] és a [[filozófia|filozófiát]] tanított. A Budapesti Tudományegyetemen "a francia filozófia az újkorban" témakörben habilitált 1916-ban. 1921 és 1940 között a m. kir. [[Erzsébet Tudományegyetem]]en filozófia tanszéken tanított,<ref name="plex"/> aztán az intézmény rektora, majd a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 1932-ben ''Halasy-Nagy József''-re változtatta a nevét (felesége kiskunhalasi születésű volt).

 

Alelnöki tisztséget viselt a [[Magyar Filozófiai Társaság]]nál és a [[Debreceni Református Kollégium]] tanulószövetségénél is. Az [[Országos Felsőoktatási Tanács]], az [[Országos Közoktatási Tanács]], a Pécsi és Szegedi Tanárképző Intézet Igazgatótanács, az ''[[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]]'' és a ''[[Pannonia (folyóirat)|Pannonia]]'' című folyóiratok szerkesztőbizottságának, a [[Magyar Paedagogiai Társaság]]nak, a [[Dugonics Társaság]]nak, a [[Kisfaludy Társaság]]nak és a [[Magyar Pszichológiai Társaság]]nak is tagja volt. Szerkesztője volt a ''Pantheon'' (1947) című filozófiai tanulmányokat közlő ([[szeged]]i kiadású) lapnak; publikált a [[Délvidéki Szemle|Délvidéki Szemlében.]]

 

Számos összefoglaló filozófiai tanulmánya, fordítása, összefoglaló vagy ismeretterjesztő írása született, közel 269 közleménye jelent meg. A [[20. század]] első fele filozófiai irányzatainak bemutatása az egyik fő érdeme. Több filozófiai diszciplína, köztük [[Etika (filozófia)|etika]], [[pszichológia]], [[logika]], [[ismeretelmélet]], [[filozófiatörténet]] területein volt megkerülhetetlen. Tankönyveivel és írásaival nagy hatást gyakorolt a kortárs gondolkodókra. Elsők közt volt, aki a politikai tudomány kérdéseivel is foglalkozott. A szó legjobb értelmében vett rendszerező gondolkodó.<ref>Csejtei Dezső - Laczkó Sándor - Novák Éva: Filozófia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 125-134. p.</ref>

 

{| style="float: left;

| colspan="4" |

|}

 

*[[John Locke]]: Levél a vallási türelemről / ford. Halasy-Nagy József, latin eredeti alapján kiigaz. Gecse Gusztáv ; tanulm., jegyz., bibliogr. Reisinger János. Budapest : Bibliaiskolák Közössége, 1992, Terjedelem: 88 p.

*Aristoteles: Metafizika: segédanyag az I-IV. és V. éves filozófia szakosok számára. Ford. Halasy-Nagy József. Budapest, 1957. 380 p.<ref>Újra kiadták 1992-ben.</ref>

*Íme az ember! = Voilá l' homme! : a francia aforizma mesterei / vál., ford. Halasy-Nagy József ; [a francia szöveget gond. [[Újfalusi Németh Jenő]]]. Szeged : Lectum, 2004. 179 p.

==Jegyzetek==

{{jegyzetek}}

==Források==

{{Commonskat|József Halasy-Nagy}}

* Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, [[Mészáros Rezső]]. Mérei Gyula lásd 164. p. ISBN 963-482-037-9

 

* [http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/halasy/halasy.html Szegedi Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok]