„C (programozási nyelv)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fogalmazást és belső hivatkozásokat jobbítottam.
→‎A klasszikus „Helló, világ!” C-ben: Formázás, lexikoni stílus és szóhasználati pontosítás (pl. a direktívák és a kulcsszavak nem utasítások).
89. sor:
int main(void)
{
printf("Hello worldvilág!\n");
return 0;
}
</source>
 
A program első sora egy <code>#include</code> utasításdirektíva, melynek hatására az előfeldolgozó (preprocesszor) erre a helyre bemásolja a megnevezett [[adatállomány|állomány]] tartalmát. Ebben az esetben ez a stdio.h állomány. A hegyes zárójel (kisebb, nagyobb jel, „kacsacsőr”) arra utal, hogy az stdio.h állomány a fordító részére megadott ún. „include path” által definiált helyen van.
 
A következő nem üres sor a „main” függvény definíciója. A <code>main</code> függvény egy speciális függvény a C programokban, amely a program indításakor legelőször hívódik meg.
Az „int”<code>int</code> megadja, hogy a „main” függvény egy [[egész (informatika)|integer]] (egész szám)]] típusú adatot ad vissza. A „void”<code>void</code> azt jelenti, hogy a függvény nem vár paramétereket vagy adatokat az őt meghívó rutintól. A kapcsos zárójel a függvény törzsének kezdetét jelzi.
A kapcsos zárójel a függvény törzsének kezdetét jelzi.
 
A következő sor „meghívja”, vagy futtatja a <code>printf</code> függvényt, más szóval átadja neki a vezérlést. Az „include”-olt állomány, a stdio.h tartalmazza a printf függvény meghívásának leírását („prototípusát”, „deklarációját”). Ebben az esetben, a printf függvényt mindössze egyetlen paraméterrel hívjuk meg, mégpedig egy fix szöveggel („string literal”): <code>„Helló, világ!\n”</code>. (A <code>\n</code> új sortsoremelést jelent.) A <code>printf</code> függvény ugyan ad vissza értéket (a kiírt karakterek számát), de ezezt jelenaz esetbenértéket nemez érdekel minket, ezérta nemprogram isfigyelmen foglalkozunkkívül velehagyja.
 
A <code>return</code> utasításkulcsszó jelenti a kilépést az aktuális függvényből (ami ebben az esetben a main), és megadja a hívónak visszaadandó értéket, (esetünkbenebben az esetben nullát, ami a program hibátlan lefutását jelzi). (Mivel ebben az esetben az aktuális függvény aA <code>main</code>, afüggvényt hívó maga a programbetöltő program hívja, pontosabbanami egy olyan speciális könyvtári függvény (tipikus neve: <code>_init</code>), amivel a felhasználói programozónak általában nem kell foglalkoznia, a neve jellemzően <code>_init</code>.). Végül a záró kapcsos zárójellel jelezzük a „main” függvénytörzs végét.
 
== Felépítése ==