Wikipédia

„Prímási Levéltár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
52. sor:
 
==Története==
A középkorban a levéltár helye a Várhegyen volt, az iratok egy része elpusztult [[a középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)|a középkori Szent Adalbert székesegyház]]at elpusztító tűzben. Az iratanyagot 1543 előtt Nagyszombatra menekítették a török elől. A 18. században a prímási levéltár Pozsonyba költözött, ezzel szemben a főkáptalani levéltár maradt Nagyszombaton. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban [[Forgách Ferenc (esztergomi érsek)|Forgách Ferenc]], 1699-ben [[Kollonich Lipót]], 1726-ban [[Esterházy Imre]], 1765-ben pedig [[Barkóczy Ferenc (érsek)|Barkóczy Ferenc]] megbízásából. A Prímási Levéltár mai rendszerét [[Batthyány József]] prímás rendeletére alakították ki. A levéltár rendszerének kidolgozója a prímás fiatal és tehetséges titkára [[Fuchs Ferenc]], a későbbi egri érsek volt. Az iratoknak általa kidolgozott tematikus kategóriákba történő rendezése tovább fejlődve egészen 1941-ig használatban volt a prímási irodában.
[[Rudnay Sándor]] hercegprímás 1820-ban az érseki székhelyet közel – 280 év elteltével – visszahelyezte Esztergomba. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve [[Pozsony]]ból hajón hozták Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést. A kor színvonalán álló, napjainkban is elfogadható raktárt alakíttatott ki a nagy mecénás, [[Simor János]] bíboros, hercegprímás az 1882-ben átadott [[Prímási palota (Esztergom)|prímási palotában]]. A Prímási Levéltár egy része ma is itt található.<ref>Strigonium Antiquum VII. - A prímási palota története</ref> A [[hiteleshely]]i levéltárat 1951-ben államosították, és az egyházmegye csak [[1998]]-ban kapta vissza. [[1951]]-ig a Prímási Levéltár őrizte az esztergomi káptalan birtokába került [[garamszentbenedek]]i apátság hiteleshelyi levéltárát is, amelyet az [[államosítás]] után, [[1968]]-ban a magyar állam átadott Szlovákiának.
''Részletes történetét lásd a [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára#A két levéltár története|itt]]!''
 
Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető értékét. A levéltár jelentőségét fokozza az [[EsztergomiEsztergom-Budapesti érsekségfőegyházmegye|Esztergomi Főegyházmegyefőegyházmegye]] területi nagysága is. Ugyanis [[1778]]-ig – a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével – az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a [[Duna|Dunától]] északra és a [[Morva (folyó)|Morvától]] keletre egészen a [[Szepesség]]ig és [[Gömör]]ig terjedt.
Területe összesen 15 vármegyét ([[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]], [[Gömör és Kis-KishontHont vármegye|Gömör]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Trencsén vármegye|Trencsény]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Liptó vármegye|Liptó]] és [[Nyitra vármegye|Nyitra]] egy része) ezen belül 2500 települést foglalt magába. Esztergomhoz tartozott továbbá számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az [[1776]]-ban felállított [[besztercebánya]]i, [[rozsnyó]]i és [[szepes]]i püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is [[Európa]] egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen [[1919]]-ig, amikor területének túlnyomó része az országhatáron kívülre került.
 
==A levéltárban található==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Prímási_Levéltár”