„Nominalizmus” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Forrás hiányzik)
{{nincs forrás}}
A '''nominalizmus''' (a latin ''nomen'' (név) szóból származik), középkori filozófiai[[filozófia#Középkori filozófia|filozófia]]i irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.
 
A nominalizmus – ami a [[Realizmus (filozófia)|realizmus]] ellentéte – azt állította, hogy valóságosan csak az egyes ''[[Metafizika#Partikulárék és univerzáliák|partikulárék]]'', egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális [[Fogalom|fogalmak]] pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal[[gondolkodás]]unkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az ''univerzálék'' nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.
 
A nominalizmus [[arisztotelész]]i gyökerekből táplálkozott, aki azt állította, hogy a létező nem más, mint szubsztancia.
 
[[Johannes RoscelinusRoscellinus]] (1050-1142) szerint az univerzáliák nem mások, mint puszta szavak.
 
A XI11.-XIV14. század ismert nominalista gondolkodói voltak [[Roscellinus]], [[John Duns Scotus]] és [[William Ockham]].
 
A modern nominalizmus szerint a tulajdonságok[[tulajdonság]]ok nem nyelvi entitások, hanem dolgok osztályai segítségével értelmezhetők. Az osztályok nem léteznek az őket alkotó dolgok nélkül.
 
{{Filozófia}}
 
[[Kategória:Metafizika]]
[[Kategória:Filozófiai fogalmak]]