„Pierre de Coubertin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: helyesírás, linkek
9. sor:
Coubertin [[Versailles]] mellett született, szülei: Charles Louis de Frédy és Agathe-Gabrielle de Mirville. Ősi nemes családjának eredete a római de Fredis-családig (Felice de Fredis, a [[Laokoón-csoport]] megtalálója) vezethető vissza.
 
A [[Sorbonne]]-on [[művészet]]et, [[filológia|filológiát]], és [[jogtudomány]]t tanult. Tanulmányúton járt [[Kanada|Kanadában]], az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban és [[Anglia|Angliában]] is. Itt hallott először [[Thomas Arnold]] gondolatáról. Ezután meggyőződésévé vált, hogy a nevelésben az új út a követendő, és az egész emberiséget át akarta formálni a test, a lélek, és a szellem egységében. [[1880]]-ban meg is alakította a Nemzeti Ligát a testnevelésért, [[1888]]-ban sportpropaganda-bizottságot hozott létre.
 
[[1880]]-ban – az [[archeológus]]ok az [[olümpiai játékok|antik görög olimpiával]] kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására – az [[olimpiai játékok]] újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átvívelveátívelve hozzájárulna a békéhez, és ahhoz, hogy a nemzetek könnyebben megérthessék egymást. Coubertin elképzelése szerint csak felnőtt férfi sportolók vehetnek résztvehetnének majd részt a tornán, az antik példának megfelelően. A nőket azonban nem lehetett hosszú ideig kizárni a versenyekből az egyre inkább [[emancipáció|emancipálódó]] világ miatt. Coubertin kezdeményezte az antik olimpiák öttusa versenyekversenyeinek analógiájára az (akkori) modern kornak megfelelő – modern pentatlon vagyis [[öttusa]] versenyeket. A próbák egy hírvivő által leküzdendő feladatokat jelképezik: lovaglás, párbajlövés, párbaj víváspárbajvívás, úszás és futás.
 
Coubertin a ''Union des Sociétés Françaises de Sports Athlétiques'' (franciaFrancia atlétikaiAtlétikai egyesületekEgyesületek uniójaUniója) nevű francia sportszervezet főtitkára is volt.
 
[[1894]]. [[június 23.|június 23-án]] a görög [[Demetriosz Vikelasz|Demetriosz Vikelasszal]]al együtt megalapította a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]]ot, amelynek főtitkára, később ([[1896]]–[[1925]]-ig1896–1925) elnöke lett.
 
Az [[1912. évi nyári olimpiai játékok|1912-es olimpia]] [[művészeti versenyek az 1912. évi nyári olimpiai játékokon|művészeti versenyében]] ő maga is indult, álnéven benyújtott ''Óda a sporthoz'' című versével sikerült is nyernie.
 
== Idézetek ==