„Krími tatárok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
38. sor:
{{bővebben|Krími Tatár Kánság}}
A krími tatárok a [[Krími Tatár Kánság]] idején váltak egységes nemzetté. Ez az ország egy türk többségű muzulmán állam volt, mely Kelet-Európában egészen a XVIII. század elejéig nagyhatalomnak számított.<ref>Halil İnalcik, 1942</ref> A krími tatárok a XIII. században vették fel az [[iszlám]] vallást, s innentől kezdve Krím az iszlám világ egyik központja lett. [[Iosif Igelström]] báró szerint 1783-ban majdnem 1600 mecset és vallási iskola volt a félszigeten. [[Bahcsiszeráj]]ban [[I. Mengli Giráj krími kán|I. Mengli Giráj]] építtette a Zıncırlı Medreset (szó szerinti fordításban a "[[Medresze]] Láncot"), egy iszlám papneveldét, ahol belépéskor meg kellett hajolni, mert a mennyezetről láncok lógtak le. Ez arra utal, hogy a krími társadalom nagy becsben tartotta a tanulást. I. Mengli Giráj ezen kívül a [[Hagia Szophia]] mintájára épített egy nagy mecsetet is. Ennek az 1850-es évektől csak a romjai vannak meg. Később Bahcsiszerájban a kán építtetett egy nagyobb palotát, a Hanszarajt, mely mind a mai napig fennmaradt. [[I. Száhib Giráj krími kán|I. Száhib Giráj]] számos tudóst és művészt támogatott a palotában. [[I. Devlet Giráj krími kán|I. Devlet Giráj]] uralkodása idején [[Szinán]] [[Kezlev]]ben megépítette a Cuma Cami mecsetet
 
[[Fájl:Hansaray.jpg|thumb|left|200px|A Hanszaraj, a krími kánok lakhelye Bahcsiszarajban..]]
 
A XVIII. század kezdetéig a krími tatárok Ukrajna és Oroszország területére vezetett pusztító támadásokról voltak híresek. Egyik támadásuk során, 1571-ben megtámadták és felégették Moszkvát. Az [[Oszmán Birodalom]]mal és a Közel-Kelettel egészen a XVIII. század elejéig jelentős rabszolga-kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn. Az egyik legismertebb és legjelentősebb kereskedelmi kikötő és rabszolga-kereskedelmi helyszín [[Kefe (város)|Kefe]] volt. Egyes kutatók becslései szerint a Krími Tatár Kánság fennállása idején több mint 3 millió, elsősorban ukrán rabszolgát adtak itt el. Voltak köztük még oroszok, fehéroroszok és lengyelek is, kiket a sztyeppék termésének neveztek. A krími tatár betörések vezettek a [[kozákok|kozákság]] megszervezéséhez.