„Uzon” változatai közötti eltérés

[[1332]]-ben ''Uzun'' néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A [[Feketeügy]] teraszán [[bronzkor]]i telep nyomaira bukkantak. [[1612]]-ben a [[erdélyi szászok|szászok]] dúlták fel, [[1704]]-ben a labancok a faluval együtt porig égették, [[1706]]-ban a kurucok ostromolták. A faluban [[1717]] és [[1719]] között [[pestis]]járvány pusztított. [[1764]]-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóaljparancsnoki székhely lett. [[1810]]-ben vásártartási joga volt. [[1738]]-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az [[1802]]. évi az újabb földrengés után [[1819]]-ben lebontották, mai temploma [[1829]]-re lett készen. Harangtornya [[1844]]-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait [[1901]]-ben lebontották, [[1902]]-ben a templomot is teljesen átépítették. Az uzoni csatában esett el [[1849]]. [[július 2.|július 2-án]] [[Gábor Áron]] honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. [[1910]]-ben 1777 lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Háromszék vármegye]] [[Sepsi járásához]] tartozott. [[1992]]-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. [[2002]]-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román.

* [[római katolikusok|Római katolikus]] temploma a1918-1922 korábbi kápolna helyett [[1819]]-benközt épült.