„Vasárnap” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, s többek között az [[Arab államok|arab országokban]], az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], [[Grúzia|Grúziában]], [[Irán]]ban, [[Izrael]]ben, [[Kanada|Kanadában]], [[Örményország]]ban és [[Portugália|Portugáliában]] '''ma is az'''.
Az [[Újszövetség]] szerint ugyancsak a hét első napja: ''[[húsvét]] [[vasárnap]]ja'', amelyen [[Krisztus nevei|Krisztus]] [[feltámadás|feltámadt]] (Máté 28,1; Márk 16,2; Lukács 24,1; János 20;1 stb.), ezért a keresztény egyházak ''minden'' vasárnapot Krisztus ''feltámadása'' ünnepeként ülnek meg. A latin nyelvterületen az „Úr napja” a vasárnap jelentése. (Olaszul domenica, románul duminica, spanyolul domingo stb.) A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti – lásd az orosz ''vaszkriszényje'' (feltámadás) szót.
A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap [[szóösszetétel|összetett szóból]] ered, még a pogány korban keletkezhetett, mikor jelentése a vásártartással kapcsolatos, majd munkaszüneti napra vonatkozott. A [[11. század]] nagy részében Magyarországon vasárnap tartották a vásárokat. Az szó elején lévő „á” [[elhasonulás]] miatt vált „a”-vá. A szó első írásos említése [[1405]] körülre datálható.<ref>{{EtimSz|1|902}}</ref>▼
Az asztrológiában a vasárnapot a [[Nap]]hoz kötik (lásd az [[angol nyelv|angol]] ''Sun-day'' kifejezést, német Sonn-tag, mindkét nyelvben a Nap napja).
13 ⟶ 15 sor:
Az ókorban a napokat a hét akkor ismert bolygónak (köztük a Napnak és a Holdnak) rendelték alá. Az ókori latin és germán népek pedig isteneikről nevezték el őket (ez még tetten érhető egyes angol és német nap-elnevezésekben), vagyis a Nap, mint a legfőbb isten napja lett a vasárnap. A kialakuló keresztény egyház – részben azért, mert hangsúlyozni akarta különbözőségét a zsidóságtól – az Úr [[nyugalomnap|pihenőnapját]] is a legfőbb napon, vasárnapon ünnepelte.<ref>http://www.palfalva.hu/naptar.htm</ref> Ezt a módosítást egyes keresztény közösségek, elsősorban az [[Adventizmus|adventisták]] a [[Tízparancsolat]] meghamisításának tartják.
▲A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap [[szóösszetétel|összetett szóból]] ered, még a pogány korban keletkezhetett, mikor jelentése a vásártartással kapcsolatos, majd munkaszüneti napra vonatkozott. A [[11. század]] nagy részében Magyarországon vasárnap tartották a vásárokat. Az szó elején lévő „á” [[elhasonulás]] miatt vált „a”-vá. A szó első írásos említése [[1405]] körülre datálható.<ref>{{EtimSz|1|902}}</ref>
== Lásd még ==
| |||