Wikipédia

„Abdullah szaúdi király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név =Abdullah ibn AbdulazizAbdul-Aziz<br>عبد الله بن عبد العزيز آل سعود‎
| kép =Abdullah of Saudi Arabia.jpg
| képaláírás =
15. sor:
| koronázás helye =
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| előd = [[Fahd szaúdi király|Fahd ibn AbdulazizAbdul-Aziz]]
| utód =
 
31. sor:
| házastárs4 =
| gyermekei = <!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva -->
| édesapa = [[AbdulazizAbdul-Aziz szaúdi király|AbdulazizAbdul-Aziz ibn SzaúdAbdul-Rahman]]
| édesanya = Fahda bint Asi Al Shuraim
| lábjegyzet =
}}
'''Abdullah ibn AbdulazizAbdul-Aziz Al Szaúd''' ([[Arab nyelv|arabul]]: عبد الله بن عبد العزيز آل سعود‎, [[1924]]. [[augusztus 1.]] - ) [[Szaúd-Arábia]] királya<ref>[http://www.saudiembassy.net/about/KingAbdullah.aspx "King Abdullah bin Abdulaziz"]. Saudiembassy.net</ref>. 2005. augusztus 1-én lépett a trónra féltestvére, [[Fahd szaúdi király|Fahd]] halála után.
 
Fahdhoz hasonlóan, Abdullah is a modern Szaúd-Arábia megalapítójának, [[AbdulazizAbdul-Aziz szaúdi király|AbdulazizAbdul-Aziz ibn SzaúdnakAbdul-Rahmannak]] a fia. Anyja a király nyolcadik felesége, Fahda bint Asi Al Shuraim volt. Abdullah felnőtté válása óta fontos politikai pozíciókat töltött be. Első hivatalát 1961-ben kapta, amikor [[Mekka]] polgármestere lett. 1962-ben a Szaúdi Nemzeti Gárda parancsnokává nevezték ki, ezt a pozícióját egészen trónra lépéséig megtartotta. Ezután a miniszterhelyettesi pozíciót is betöltötte, Fahd 1982-es trónralépésekor pedig őt nevezték meg trónörökösnek. Fahd király 1995-ös agyvérzése után gyakorlatilag már ő irányította az országot egy évtizeddel későbbi tényleges örökösödéséig.
 
Abdullah Szaúd-Arábia hatodik királya. Örököseként másik féltestvérét, Szalman ibn AbdulaziztAbdul-Azizt nevezte meg. Óvatos reformokkal igyekszik az [[iszlám]] szigorú [[Vahhábizmus|vahábita]] irányzatát követő országát modernizálni. Az iszlamista közvélemény nyomására nem engedélyezte, hogy az [[Iraki háború|iraki háború]] idején az amerikai hadsereg használja szaúdi bázisait<ref>[http://asianhistory.about.com/od/profilesofasianleaders/p/AbdullahProfile.htm Biography of Saudi King Abdullah]</ref>. A király személyes vagyonát 21 milliárd dollárra becsülik, amivel ő a világ harmadik leggazdagabb államfője<ref>[http://www.forbes.com/2008/08/20/worlds-richest-royals-biz-richroyals08-cz_ts_0820royal_slide_4.html?thisSpeed=15000 "No. 3: King Abdullah bin Abdulaziz". Forbes. 11 March 2011] </ref>.
==Élete a trónralépésig==
[[Fájl:King Abdullah in his youth.jpg|bélyegkép|bal|160px|A fiatal herceg solymászás közben]]
Abdullah 1924. augusztus 1-én született [[AbdulazizAbdul-Aziz szaúdi király|AbdulazizAbdul-Aziz király]] tizedik fiaként. Anyja, aki a befolyásos Sammar nemzetség vezetőjének Asi Shuraimnak volt a lánya, meghalt mikor Abdullah hatéves volt. Állítólag anyai rokonsága és gyermekkori beszédhibája volt az oka, hogy testvéreihez képest csak későn kapott fontos feladatokat
 
1963-ban a 39 éves Abdullahot kinevezték a [[Szaúdi Nemzeti Gárda]] parancsnokává, ezáltal által végre megszilárdult helyzete a királyi családon belül. Az Ikhwani főhadiszállású Gárdát modern fegyveres erővé fejlesztette. A Nemzeti Gárda 1985-tól kezdődően a Janadiriyah fesztivált is szponzorálja, amely az arab törzsi hagyományokat, népi táncokat, teveversenyeket igyekszik fenntartani.
48. sor:
1975 márciusában [[Khalid szaúdi király|Khalid király]] második miniszterelnök-helyettessé nevezte ki Abdullah herceget, amivel a kormányzat harmadik legbefolyásosabb emberévé vált. Kinevezése súrlódásokat is okozott a királyi családban, mert Fahd trónörökös inkább Szultan öccsét látta volna szívesen a poszton. Abdullahra nyomás nehezedett, hogy a kormányzati pozícióért cserébe mondjon le a Nemzeti Gárda parancsnokságáról, amibe ő azonban nem egyezett bele, nehogy ezzel csorbítsa a tekintélyét.
 
1982. június 13-án meghalt Khalid király és [[Fahd szaúdi király|Fahd ibn AbdulazizAbdul-Aziz]] lépett a trónra, a hivatalos trónörökös pedig Abdullah herceg lett. Emellett megtartotta a Nemzeti Gárda parancsnoki posztját. Miután 1995-ben Fahd agyvérzést kapott és cselekvőképtelenné vált, Abdullah herceg a továbbiakban ''de facto'' [[Régens|régensként]] irányította Szaúd-Arábiát.
Abdullah 2001-ben elutasított egy washingtoni meghívást, mert az Egyesült Államok támogatta Izraelt a második palesztin intifáda idején. Az ország gazdaságát nyitottabbá tette, csökkentette a kormányzati kiadásokat és sürgette Szaúd-Arábia felvételét a [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]]-ba<ref>Byman, Daniel L. (Spring 2005).[http://www.jstor.org/discover/10.2307/20202473?uid=3738216&uid=2&uid=4&sid=21102611470637 "The Implications of Leadership Change in the Arab World"] ''Political Science Quarterly'' 120 (1): 59–83.</ref>.
 
72. sor:
===Külpolitikája===
[[Fájl:Vladimir Putin in Saudi Arabia 11-12 February 2007-1.jpg|bélyegkép|bal|A szaúdi király és [[Vlagyimir Putyin]] 2007-ben]]
Abdullah király 2007 novemberében meglátogatta [[XVI. Benedek pápa|XVI. Benedek pápát]] a [[Vatikán|Vatikánban]]. Ő volt az első szaúdi uralkodó, aki találkozott a katolikus egyházfővel. Egy 2008-as mekkai konferencián felszólította a muszlim vallási vezetőket a többi világvallással való dialógusra. 2012-ben megkezdte működését a király által kezdeményezett [[Bécs|bécsi]] székhelyű ''Abdullah ibn AbdulazizAbdul-Aziz király Nemzetközi Központ a Vallások és Kultúrák Közötti Dialógusért'' szervezet<ref>[http://www.wien.gv.at/english/politics/international/mdeui/newsletter/2-2013-dialogue-centre.html New centre for interreligious dialogue] ''International Vienna'' (2). 2013.</ref>
Szaúd-Arábia 2011-ben kezdeményezte egy arab Közös Piac létrehozását. A külügyminiszter nyilatkozata szerint 2015-re létrehozzák az arab vámuniót és 2017-től a Közös Piacot is. Történtek lépések az arab országok vasútvonalainak és elektromos hálózatainak összekapcsolására is.
87. sor:
2003-ban egy amerikai magazin a világ második legrosszabb diktátorának nevezte Abdullahot, elsősorban az országban uralkodó szigorú vahábita vallási rendszer miatt<ref>[http://www.parade.com/dictators/2008/profiles/king-abdullah.html "The World's 10 Worst Dictators: King Abdullah"]''Parade''</ref> . Szaúd-Arábiában a [[saría]] van érvényben, ami alapján levágják a tolvajok kezét, és megkorbácsolják a részegeket. Halálos ítélet jár drogcsempészetért és boszorkányságért, amelyet általában nyilvános lefejezéssel hajtanak végre. Bár a király tett lépéseket a vallások közötti párbeszédért, országában nem létezik vallásszabadság, és előfordult hogy síita mekkai zarándokokat tartóztattak le.
==Örököse==
Abdullah király örököse Szultan féltestvére volt, annak 2011-es haláláig. A következő jelölt Nayef herceg volt, ám ő is meghalt 2012-ben. A jelenlegi utód az 1935-ös születésű Szalman ibn AbdulazizAbdul-Aziz herceg.
==Családja és személyisége ==
Abdullah harmincszor házasodott és feleségeitől összesen 35 gyermeke született. Legidősebb fia, Khaled herceg 1992-ig a Nemzeti Gárda nyugati divíziójának vezetője volt. Második fia, Mutaib herceg 2010-től a Nemzeti Gárda parancsnoka. Mishaal herceg Najran tartomány kormányzója. Legkisebb fia 2003-ban született, amikor a király már 79 éves volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abdullah_szaúdi_király”