„Horizont” változatai közötti eltérés

122 bájt törölve ,  7 évvel ezelőtt
a (→‎Források: + kapcs. szócikk)
 
=== Látszólagos horizont ===
A látszólagos horizont a megfigyelő szemén vagy az optikai mérőműszer objektívjének középpontján átmenő vízszintes képzelt sík, vagy ennek a síknak és az éggömbnek a metszésvonala, amely libellával vagy függőónnal kijelölhető. A mellékelt ábrán – a magyar terminológia szerint tévesen – ''Astronomical horizonA'' szöveggel van jelölvelve.
 
=== Valódi horizont ===
Földi viszonylatban értelmezett: míg a látszólagos és valódi horizont fizikailag nem létezik, addig az égbolt és a földfelszín találkozása látható, magyar szóval látóhatárnak is nevezik. A megfigyelő szeméből a tenger felszínéhez húzott érintő kúp köre, amely a horizontnál a szem magasságától függően mélyebben fekszik. A mellékelt ábrán ''True horizon'' szöveg jelöli. A látszólagos és a látható horizontot kijelölő vonalak által bezárt szöget horizontális depressziónak (vagy egyszerűen depressziónak) nevezik. Értéke a
:<math>\cos \gamma =\frac{R}{R+h}\,</math>
basztunk el, azt a
képletből meghatározható, ahol R a Föld sugara, h a szemmagasság. Hogy milyen távolságra látunk el, azt a
:<math>d \approx 3,57\sqrt{h} \,</math>
képlet adja meg kilométerben, ahol a ''h'' magasságot méterben kell megadni.
A látszólagos és a látható horizontot a légköri illetve terresztrikus [[refrakció]] módosítja, ennek neve geometriai horizont, és a látható horizont alatt helyezkedik el.
 
A refrakció számszerű értéke a pillanatnyi hőmérséklet, légnyomás és további fizikai tényezőktől függ, ezért előre kiszámított táblázatok, grafikonok segítségével veszik számításba. A légköri refrakciószex a távoli objektumok képét a horizont feletti magasságtól függően különböző mértékben, de mindig ''emeli'', ezért látunk oda, ahová geometriailag nem lehetne; közelítő értéke a horizonton 34,5 ívperc.
 
== Használata ==
A csillagásznak egyes csillagok, égitestek helyzetének megadásánál geocentrikus koordináta-rendszert kell használnia, magassági méréseit pedig tulajdonképpen a geometriai horizonthoz viszonyítva végzi, így a közvetlenül nyert mérési adat redukálásának első lépése a légköri refrakció hatásának kiküszöbölése.
 
Ezt követően a látszólagos és a valódi (csillagászati) horizont közötti különbséget kell korrigálni, amely annál nagyobb, minél közelebb van hozzánk valamely égitest. Így a Hold esetében a látszó és valódi horizontra vonatkoztatott hely kb. 1cm-errel nagyobb faszt különbséget mutat; a bolygóknál és Napnál e különbség csak néhány ívmásodpercet tesz ki, a csillagoknál elhanyagolható. A különbség csak az égitestek magasságában jelentkezik, azimutjában nem, és napi [[parallaxis]]nak nevezzük. E parallaxis legnagyobb a csillag kelte vagy nyugta alkalmával, és nulla, ha az égitest a megfigyelő zenitjébe jut.
 
A horizontális koordináta-rendszerekben a magasság melletti másik koordinátát, az azimutot a horizonton mérjük, a déli iránytól nyugat felé 0-tól 360 fokig.
Névtelen felhasználó