„Porolissum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Porolissum (Ager Porolissensis) őre volt, útvonalán kisebb-nagyobb őrhelyekkel, melyet, mint a dákok egyik erősségét, tán királyi várát, igen valószínű, hogy [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] császár hódította meg, egy i. sz. [[157]]-ből származó [[mojgrád]]i felirat (''amphitheatrum vetustae dilapsum'') szerint, hogy megvédje a [[Kárpátok]]on át vezető fő folyosót, a [[Meszesi kapu]]t. A többi katonai várossal – [[Romlott|Romlott-tal]] ([[latin nyelv|latinul]] ''Certia''), [[Magyaregregy|Magyaregreggyel]] (''Largiana'') és [[Vármező (Szilágy megye)|Vármezővel]] – utak kötötték össze védve a Meszesen át vezető más kisebb átjárókat is. Mindvégig katonai telepváros (''municipium'') maradt, valószínűleg azért, mert [[Napoca]] ([[Kolozsvár]]) túlszárnyalta, amely azonban sohasem volt katonai táborhely és már [[139]]–[[161]] között municipum volt.
Az erőd eredetileg fából épült kő alapokon, később azonban, a várat kibővítették és kővárrá. Valószínűleg [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] uralkodása alatt katonai központtá építették át. [[124]]-ben, [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] idején a már jókora város a tartomány közigazgatási központja lett. [[Septimius Severus]] császár uralkodása alatt kapott municipium státuszt. Bár a rómaiak [[271]]-ben, [[Lucius Domitius Aurelianus római császár|Aurelianus]] uralkodása alatt elhagyták, a régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy ezután még évszázadokig lakott hely maradt. Romjain épült a [[meszesi apátság]].
==Ásatások==
| |||