|
[[Kép:Tulilautta3.jpg|bélyegkép|200px|Lidércfény imitációja]]
A '''lidércfény''' (''bolygótűz'', ''ignes faturi'') olyan jelenség, amely a mocsárgáz égéséből adódik. A [[mocsárgáz]] jelentős mennyiségű [[metán]]gázt tartalmazó gázelegy, amely rothadó növényi anyagokból keletkezik. Gyakran öngyulladó [[foszfor-hidrogén]] is van benne, így a keletkező metán is meggyullad: ez a lidércfény, mely a mocsár felett halvány kék fénnyel imbolyog.
Sokáig úgy vélték, hogy a lidércfény a meggyulladt mocsárgáz, főképp metán lángjának lobogása. A mocsarak és lápok iszapjában végbemenő biológiai folyamatok rendszeres, és tudományos vizsgálata ezt a föltevést nem igazolta. A metán meggyuladásához szükséges viszonylag nagy [[hőmérséklet]] a természetben közönséges körülmények között - a villámcsapásokat leszámítva - nem fordul elő. De ellene mondott ennek a feltételezésnek az is, hogy a lidércfény nem gyújtja meg a környezetében lévő gyúlékony anyagokat, s az, hogy akik a kezüket a fényfelhőcskébe tartották, nem éreztek meleget. A jelenség tehát nem hőtermelő égés, hanem csak fényjelenség.
A lidércfény a nép hiedelme szerint valakinek a holtteste, vagy valamilyen állati tetem felett imbolyog. Az ilyen helyeken a talaj foszfortartalma megnő, aminek oka egyrészt a szerves foszforvegyületek bomlása, másrészt az, hogy a csontok mészfoszfát tartalma a talajban, illetve iszapban végbemenő talajélettani folyamatok eredményekép "feltáródik": oldhatóvá válik. Ha ugyanis a szerves anyag levegőtlen körülmények között bomlik el, savakat hoz létre, és az így keletkező savak hatására a mészfoszfátból vízben oldódó foszforsav (H2PO4) képződik.
Az iszapban, ahol nincsen vagy csak nagyon kevés az [[oxigén]], némely baktérium olyan vegyületeket (például a foszfátot) használ oxigénforrásnak, amelyekből az oxigént el tudja vonni. Amikor a foszfátokból az imént említett baktériumok elvonják az oxigént, a foszforsavból foszforhidrogén [[gáz]] (PH3) keletkezik.
Az igy keletkezett foszforhidrogén a vízben csak nagyon kis mértékben oldódik, fölfelé törekszik, és a levegőbe távozik. A levegővel való érintkezéskor fényjelenség kiséretében oxidálodik. <ref>[http://users.atw.hu/majki/erdekes/liderc/liderc.htm Majki's homepage]</ref>
== A lidércfény a néprajzban ==
A magyar népi hitvilág fényjelenségek formájában megjelenő, egymással rokon természetfeletti lényeinek gyűjtőfogalma.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1333.html Magyar néprajzi lexikon]</ref>
A skandináv területek, illetve egyes észt és litván legendák szerint a lidércfény azt a helyet jelölte, ahol a víz, vagy a föld mélyén kincs rejtőzik, amelyet csak akkor lehet megtalálni, ha a fény világít. Sok esetben azonban csak a fény maga nem volt elegendő a kincs kiásásához, hanem egyéb mágikus eszközökre is szükség volt hozzá. A finn regék úgy tartják, hogy kora ősszel érdemes a lidércfény és az általa őrzött kincs után kutatni. <ref>[http://fictionkult.hu/cikk/a-titokzatos-lidercfeny-1321 A titokzatos lidércfény]</ref>
== Jegyzetek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Lidérc]]
{{DEFAULTSORT:Lidercfeny}}
[[Kategória:Kémia]]
[[Kategória:Néprajz]]
| 