„Unió utca” változatai közötti eltérés

A [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] sarkán áll az Unió utca 1. számú épülete, amelyet 1893-ban az Alpha Bank számára építettek. Az emeletén a 20. század elején a Fonciere Pesti Biztosító Intézet, később a Kereskedelmi Bank fiókja működött.<ref>Fodor 2002: 61; Gaal 2004.</ref> A 7. szám alatt a szintén műemlékké nyilvánított '''[[Lendvai-ház]]''' található. A 18. századi [[klasszicizmus|klasszicista]] épület az átépítések és a második emelet ráépítése következtében elvesztette eredeti hangulatát, de az első emeleti ablak feletti indadíszek figyelmet érdemelnek.<ref>Kelemen 1982: 160; Gaal 1992: 48; Gaal 2004.</ref> A Kötő (Ion Rațiu) utca kereszteződésében áll a 11.-13. számú kora [[reneszánsz]] épület. Az egykori '''unitárius sarokház''' a 16. században épült, és több átépítésen esett át, így eredeti stílusjegyei már csak a pincében figyelhetők meg. Az első világháború idején a Korzó kávéház, az 1940-es évek közepén a Savoy kávéház volt itt, a 20. század második felében étteremként működött. Az étterem konyhájának bejárata melletti reneszánsz ajtókeret található, amely valószínűleg az imaterem bejárata lehetett, ezzel a felirattal: „STA FORIS PAVSA, NON INTRABIS SINE CAVSA” (Szünetben maradj kinn, ok nélkül ne menj be.) Az 1920-ban alapított [[Hagibbor Sportegyesület]] székháza 1939-ben a 13. szám alatti épületben működött.<ref>Kelemen 1982: 138; Fodor 2002: 62; Asztalos 2004b: 135; Gaal 2004.; Lőwy 2005: 45–46., 431., 496.</ref> Mellette a 15. szám alatti '''Vertán-ház''', szintén reneszánsz épület, melynek homlokzatán megmaradtak az eredeti díszítmények. A kapu zárókövén az 1653-as évszám áll, a földszint egyik utcára néző szobájában egy reneszánsz ajtókeret látható.<ref>Kelemen 1982: 138; Gaal 1992: 48; Gaal 2004.</ref> A 17. szám az úgynevezett '''lengyel eklézsia háza,''' amely 1660-tól másfél évszázadig a Lengyelországból vallásuk miatt elüldözött unitáriusoké volt, egyik tulajdonosa után '''[[Köpeczi-ház]]'''-ként is emlegetik. A 17. századi ház földszinti termében tartották az istentiszteleteket, de ez volt a lelkészi lakás is. A gyülekezet tagjai közül sokan meghaltak az akkori idők egyik pestisjárványában, a megmaradtak közül a fiatalok elmagyarosodtak. Amikor [[II. József magyar király|II. József]] 1781-es türelmi rendelete nyomán az unitáriusok lehetőséget kaptak a [[Unitárius templom (Kolozsvár)|saját templom]] építésére (az 1716-ban elvett [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Fő téri templom]] helyett), a lengyel közösség maradéka eladta ezt a házat és a bevételt a magyar hittestvérek templomának felépítésére adták.<ref>Jakab 1870: II. 729–732; Kelemen 1982: 138–139; Gaal 1992: 48–49; Gaal 2004; Gaal 2007: 102.</ref> A műemlékek listáján szerepel a 18. századi '''Jósika-ház''' is, amely a 19. számot viseli.