„Babiloni fogság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''babiloni fogság''' vagy '''babiloni száműzetés''' a [[zsidó történelem]]nek az a szakasza, amikor a [[júdeai királyság]]ból [[II. Nabú-kudurri-uszur|Nabukodonozor]] a zsidókat [[Babilon]]ba hurcoltatta. A [[Jeruzsálem ostroma (Kr. e. 597.)|Kr. e. 597-es elhurcoltatással]] kezdődött, amikor a királyi udvart, más előkelőket és mesterembereket és Judea lakosságának egy jelentékeny részét, mintegy tízezer embert toloncoltak át<ref name="Biblical World 1999. pg 350">The Oxford History of the Biblical World, ed. by Michael D Coogan. Pub. by Oxford University Press, 1999. pg 350</ref>, és Jeruzsálem [[Kr. e. 587]]-ben történt eleste és a [[Zsidó Templom|Templom]] lerombolása után folytatódott.<ref>{{bibleverse||Jeremiah|52:28-30|HE}}</ref> A fogság alatt a nép nagy része, különösen az előkelők, beleélték magukat a babiloni viszonyokba, elsajátították az ottani szokásokat, s így részben beolvadtak a pogányok közé. Néhányan magas ranghoz és nagy gazdagságra jutottak. Volt azonban egy töredék, amely a próféták tanításának megfelelően az Isten büntetését látta a nagy nemzeti csapásban és buzgón várta a visszatérést az ősi földre.<ref>http://www.kislexikon.hu/babiloni_fogsag.html</ref><br />
A száműzetés akkor ért véget, amikor [[Kr. e. 538]]-ban a babiloni birodalmat megdöntötte a perzsa [[Nagy Kürosz]], aki engedélyt adott a zsidóknak, hogy visszatérjenek a zsidó [[Yehud Medinata]] tartományba.<ref>http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/History/exile2.html</ref> A hazatérők száma 50.000 körül lehetett.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/B/babiloni%20fogs%C3%A1g.html</ref>
Zsidók egészen [[Izrael]] állam megalapításáig, a [[20. század]] közepéig éltek Babilon földjén, ekkor azonban a legtöbben [[Alija|Izraelbe költöztek]].
 
A fogság, a visszatérés és a [[Második Templom|jeruzsálemi templom]] újjáépítése]] a zsidó történelem és a [[judaizmus]] legfontosabb eseményei közé tartoznak és jelentős hatást gyakoroltak a zsidó kultúra és hagyományok fejlődésére.
 
== JúdeaA elpusztításafogság előtt ==
A [[babiloni krónika]] szerint Nabukodonozor Kr. e. 599-ben vette ostrom alá [[Jeruzsálem]]et.<ref>No 24 WA21946, The Babylonian Chronicles, The British Museum</ref><ref>Geoffrey Wigoder, ''The Illustrated Dictionary & Concordance of the Bible'' Pub. by Sterling Publishing Company, Inc. (2006)</ref> Az ostrom alatt, [[Kr. e. 598]]-ban meghalt [[Júdea]] királya, [[Jójákim]]<ref>Dan Cohn-Sherbok, ''The Hebrew Bible'', Continuum International, 1996, page x. ISBN 0-304-33703-X</ref>, és fia, [[Konjáhú]] lett az utóda, nyolc vagy 18 éves korában.<ref>[http://www.rbvincent.com/BibleStudies/captivit.htm] Bible Studies website</ref> Mintegy három hónappal később a város elesett ([[Krónikák könyve]] 36:9)<ref>Philip J. King, ''Jeremiah: An Archaeological Companion'' (Westminster John Knox Press, 1993), page 23.</ref>, [[Kr. e. 597]]-ben, [[Adar]] hó 2-án ([[március 16.]]). Nabukodonozor a várost és a Templomot is felprédáltatta és a zsákmányt Babilonba vitték. [[Babilónia|Babilóniába]] hurcolták Konjáhut, udvarát és másokat, összesen mintegy tízezer júdeait<ref name="Biblical World 1999. pg 350"/>, és szétszórták őket a birodalomban (Királyok könyve 2, 24:14). Köztük volt [[Ezékiel]] is. Ezzel megkezdődött a babiloni fogság.
 
11 ⟶ 10 sor:
 
A déli Júdea zsidó lakóit az 598-597-ben, illetve 587-586-ban történt hódítások során kényszerítették száműzetésbe. A történészek egyetértenek, hogy a deportálásokra több hullámban került sor, nem az összes zsidó hagyta el Júdeát, és voltak olyan zsidók, akik végül Babilónban maradtak.
 
{{csonk-szakasz}}
Zsidók egészen a mai [[Izrael]] állam megalapításáig, a [[20. század]] közepéig éltek Babilon földjén, ekkor azonban a legtöbben [[Alija|Izraelbe költöztek]].
 
== Jegyzetek ==