„Egy ország – két rendszer” változatai közötti eltérés

| szabályos átírt = {{kínai|Yī guó liǎng zhì|Ji kuo liang cse}}

| egyéb nem latin átírt =[[Pinjin|pinjin átírással:]] Yī guó liǎng zhì

Az '''egy ország – két rendszer''' elv az 1980-as években [[Teng Hsziao-ping|{{kínai|Deng Xiaoping|Teng Hsziao-ping}}]], a [[Kína|Kínai Népköztársaság]] legfőbb vezetőjének elve volt. Javaslata szerint egyetlen Kína létezne, de az olyan területek, mint [[Hongkong]], [[Makaó]] és [[Kínai Köztársaság|Tajvan]] megőriznék saját [[kapitalizmus|kapitalista]] gazdasági és politikai rendszerüket, míg Kína többi részén a sajátos kínai [[szocializmus|szocialista]] rendszert alkalmazzák. A három régió önálló politikai, jogi, gazdasági és pénzügyi viszonyokkal rendelkezne, beleértve a külföldi országokkal fenntartott kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat is, Tajvan is fönntarthatnáfenntarthatná saját katonai haderejét.<ref>{{cite web|publisher=china.org.cn|url=http://www.china.org.cn/english/features/china/203730.htm|title=One Country, Two Systems|accessdate=20110924}}</ref>

Az „egy ország – két rendszer” elvet {{kínai|Deng Xiaoping|Teng Hsziao-ping}} 1984-ben vetette föl [[Margaret Thatcher]] brit miniszterelnök asszonynak egy Hongkong jövőjéről szóló megbeszélésen. Ugyanezt Portugália felé is megtette Makaóval kapcsolatban. Az elv lényege, hogy az újraegyesítés után mind a brit utalomuralom alatt álló Hongkong, mind pedig a Portugália által irányított Makaó jelentős önállóság mellett megtarthatná fejlett rendszerét legalább 50 éven át. Hogy 2047 (Hongkong) illetve 2049 (Makaó) után mi fog történni, arról nyilvánosan még nem esett szó.